Korábban nehezményeztem, hogy miért nincs egy igazi, konkrét sorrend napokra lebontva a szilárd étel bevezetése kapcsán. Pontos meghatározást vártam az adhatósági táblázatok iránymutatásai helyett. Tudni akartam, hogy a krumpli az 5. napon vagy a 10.-en kerül bevezetésre, és hogy hogyan keverjem a többi alapanyaggal egészen pontosan. Ehelyett lehetőségeket láttam mindenhol: kereteket, amelyeken belül mozogni lehet. Most, a második gyermekem mellett kezdem megérteni, hogy egészen pontosan miért…

Igaz a közhely, hogy minden gyerek más, külön egyéniséggel rendelkezik mindegyik baba. Talán ezért lehetséges az, hogy ami neked beválik, nekem nem fog és fordítva. Ezért találkozunk keretekkel és nem konkrét sémákkal a szilárd étel bevezetés ajánlásai kapcsán. És ezért érezhetjük olykor nagyon is bonyolultnak a folyamatot (és annak megtervezését).

Mi jelenleg azon a taktikán vagyunk kisfiammal, hogy igyekszem minden lehetséges dolgot bevezetni számára az adhatósági táblázat alapján, hogy megismerkedhessen az ízekkel, és változatos vitaminokhoz jusson. Eközben pedig figyelek: mely ételek a kedvencei miket utasít el, milyen állagban szereti az ételt elfogyasztani, milyen mennyiség elegendő neki.

Ez számomra azért igazán nehéz, mert szeretek előre tervezni: mikor milyen étellel kínálom, mikor főzök, mikor kap üveges alapanyagot, mikor fagyasztottat. Ezt részben tudom még csak elhatározni az adhatósági táblázat alapján, ám még a kísérletezés fázisában járva nem tudhatom előre, hogy mely ízek nyerik el a tetszését, milyen kombinációk fognak működni.

Elkezdtem a főzelékek lefagyasztását is. Bármit készítek, kb. 3-4 adag lesz belőle: egyet megeszik, másik megy a hűtőbe következő napra, 1-2 adag pedig a fagyasztóba. Ennél többet egyelőre nem akarok tartósítani, mert még nem biztos, hogy felengedés után ugyanolyan örömmel eszi meg majd kisfiam (pláne ha már elsőre sem tetszett…)

Tehát most nyitott szemmel járok, kísérletezek, kis adagokat fagyasztok. Komolyabban előre tervezni nem tudok, mert sokat számít, hogy kisfiamnak mi nyeri el a tetszését. Nem utolsó sorban, hogy épp milyen friss alapanyagokhoz tudok hozzájutni.

Célom, hogy minél több zöldséget, gyümölcsöt megismerjen, majd a glutént és a húst, valamint fokozatosan az életkorának megfelelő tápanyagokat: tejtermékeket, tojást. Idővel pedig egyre inkább úgy szeretnék főzni, hogy abból valamilyen formában ő is kaphasson (pl. fűszerezés előtt kivenni, vagy külön baba verziót főzni). De egyelőre ez még a kísérletezés időszaka.

Mivel tudom, hogy mindemellett szeretnél a konkrétumokkal találkozni, nézzük milyen ételeket evett kisfiam a napokban:

• sütőtök (sütve, saját készítés) alma-őszibarack gyümölcspéppel keverve (bolti) : ez nagyon ízlett
• sütőtök (sütve, saját készítés), saját almával (üvegreszelőn pépesítve): kevésbé jött be
• répa-alma összepárolva, őszilével (babás kifejezetten) turmixolva: nagyon ízlett!
• répa-alma összepárolva, őszilével + 7 gabonás péppel: tetszett a kisfiamnak
• alma-banán gyümölcspüré + 7 gabontás pép: ez is bejött
• banános tejpép: ez félig meddig tetszett. Egész pontosan ette ő, csak nem bírt belőle egy adagot megenni. Vagy azért mert nagyon laktató volt, vagy mert most náthás és étvágytalanabb illetve kevésbé nyitott az újdonságokra.

Ezzel elkezdődött a glutén bevezetése gyermekem étrendjében, melyről egy következő cikkben fogok beszámolni!

A sorozat előző részeit itt találod:

Hozzátáplálási napló #1 – Bevezető

Hozzátáplálási napló #2 – Amikor még szopik a baba