Minimalizmus, környezettudatosság, takarékosság

money-2724241_1920.jpgE három fogalom mára teljesen összefonódott nálam: minimalizmus, környezettudatosság, takarékosság. A minimalista életvitel egyre inkább környezettudatossá is tett, a megvalósítás közben pedig anyagilag is takarékosabb életet tudok élni. Természetesen nem szükséges minimalistává válni a takarékoskodáshoz, és nem is mindenki érzi jól magát így, de az esetek nagy részében a kevesebb cucc birtoklása kevesebb anyagi vonzattal is jár együtt. Mutatom mit értek ezalatt, és hogyan tudok spórolni a mindennapokban egy tudatosabb szemléletmóddal.

Egy önismereti utazás révén juthatunk el odáig, hogy megértsük (és ha kell, formáljuk) saját prioritásainkat, és ennek megfelelően fogyasztásunkat, vásárlásainkat. Mert a minimalizmus nem abból áll, hogy kidobjuk a fél lakást a kukába. Ott áll vagy bukik a dolog, hogy ha megvagyunk a selejtezéssel, vásárolunk, elfogadunk-e újabb holmikat, amelyekre nincs igazán szükségünk.

Erre nincsenek univerzális szabályok…

hogy maximum hány ruhadarabbal rendelkezhetsz vagy mennyi sminkterméket használhatsz, ha minimalistának vallod magad. Az egyéni utadat neked kell megtalálnod, és mindegy is, hogy ráhúzod-e ezt a címet vagy sem. Az önkéntes egyszerűség útját neked kell meghatároznod magad számára, hogy mennyi az elég, amellyel jól érezed magad. De ha ennek tudatában vagy, akkor annak a (nem)vásárlásokban is meg kell mutatkoznia.

shopping-879498_1920

Ha az egyszerűsítés mellett az anyagi takarékosságra is törekszel (mint ahogyan én is teszem), akkor a legnagyobb fegyver, ha tudod, mit szeretnél elérni, megvalósítani, mit tartasz fontosnak és mit elhanyagolhatónak. Ha tisztában vagy mi az „elég”, az előbb-utóbb meg fog látszani a pénztárcádon is.

Marie Kondo-tól azt tanulhattuk a Rend a lelke mindennek c. könyvéből, hogy csak azokat a dolgokat tartsuk meg, amelyek örömmel töltenek el. Én rögtön azonosulni tudtam ezzel az elvvel, és sikerült ennek révén csökkentenem a holmijaim mennyiségét.

Ám amikor abba a helyzetbe kerültem, hogy az örömet nem okozó tárgyam jó állapotban is volt, pótlása pedig költségesnek bizonyult volna, azt gondolkodás nélkül megtartottam.

Mert azzal is áteshetünk a ló túlsó oldalára, ha mindent kihajigálunk, aztán meg indulhatunk vásárolni olyan dolgokat, amelyek „örömet okoznak”.

Tehát hasznos ez az elv, de nem mindenáron. Anyagi szempontból semmiképp nem jó ötlet ilyen drasztikusnak lenni. Én tisztán látom már, mely tárgyak azok, amelyek nem okoznak különösebben örömet, de anyagi károkkal járna megválnom tőlük: ezeknél megvárom az elhasználódást, és amikor már valóban vásárolnom „kell” belőle másikat, akkor már az öröm-elv alapján választok.

Valahol örülök is neki egyébként, hogy gyesen lévő anyukaként elég szűk mozgástérrel rendelkezem, ha az anyagiakról van szó, hiszen így az utóbbi időben sokkal tudatosabb lettem a fogyasztásom és a vásárlásaim tekintetében is. Az, hogy számomra mi hoz spórolást, az nem biztos, hogy nálad is működni fog, mert ez nem valamilyen tuti recept, de hogy ne csak a levegőbe beszéljek, ötlet gyanánt megosztok néhány takarékossági tippet, amely nálam bevált.

calculator-428294_1920

Takarékossági tippjeim

Minimalizálom a ruhavásárlást. Korábban gyakran vettem meg csak azért egy-egy ruhát a gyerekeknek, mert cukinak gondoltam, vagy csak mert milyen jó lesz, és amúgy is megérdemlik… Semmi tudatosság, egyszerűen elcsábítottak az akciók és a szép minták. Most is gyönyörű kispasis kardigánt láttam jó áron. De miért vegyem meg, amikor 3 másik sorakozik a szekrényben? Átálltam arra, hogy csak legvégső esetben veszünk ruhát. Akkor, amikor már biztosan nem tudunk egy felmerülő igényt megoldani a meglévő készletből. Például kinőtt leggingsek helyett kell-e másik a lányomnak, amikor örököltünk kb. 15 db megfelelő méretű harisnyát…? A válasz egyértelműen nem. Magam számára is kevés dolgot veszek, azokat is igyekszem turiból beszerezni. A gyermekek számára pedig sokszor tudok a védőnőnél csereberélni a babaklubba járó édesanyákkal.

Nem veszünk könyvet. Nagyon szeretek olvasni (ahogyan férjem is), de a gyermekek születése óta nincs már annyi időm rá. Így lehetséges az, hogy elég sok könyv vár rám olvasatlanul, amelyet lelkesen megvásároltam korábban, de még elolvasásukig nem jutottam. Most ezeket fogom olvasni, illetve a helyi könyvtárat veszem igénybe, ha keresek valamit konkrétan. Sőt, kölcsön is lehet kérni könyveket barátoktól, ismerősöktől. A gyerekekkel ugyanez a helyzet. Rengeteg könyvük van, a többit könyvtárból oldjuk meg. Ez nem azt jelenti, hogy most már soha sem fognak könyvet kapni. Inkább egyfajta hozzáállás ez a részünkről, amely minimalizálja az impulzusvásárlásként bekövetkező könyvhalmozást, amelyre mi nagyon is hajlamosak vagyunk.

Többször használható és/vagy környezetkímélő termékeket használok. Mosható konyhai törlőt, intimkelyhet, de ide tartozik a mosipelus vagy a mosibetét, pamut arctisztító korong is.

Vizet vagy teát iszunk. Így nálam nem keletkezik tonnaszámra az üres PET palack, vagy a tetra doboz. Ráadásul még sokkal olcsóbb is.

Nem veszünk foglalkoztató füzetet. Nálunk ugyanis ez a gyenge pont, ha a gyerkőcökről van szó (na meg a túlhalmozásról). Forgandóban van 5-6 színező, foglalkoztató füzet a 4 évesem számára (aki nagyon szeret ezzel dolgozni), és ha teljesen elkészült vele, akkor teszek ki újakat (egy nagy doboznyi van felhalmozva korábbról). Eddig napi vagy heti szinten kapott újabb és újabb foglalkoztató füzeteket, mert valóban fellelkesült, kitöltött pár dolgot, de sosem ért a végére, mert mindig újat kapott. Most ezeket rotálom, amíg el nem fogy (aztán természetesen kap majd másikat, nem végleges megvonásról van szó). De hozhatnék párhuzamot Kinder tojással, kis autókkal, babákkal vagy bármivel, amit szeret a gyerek, ezért sokat kap belőle, de megunni sem tudja, mert rögtön ott az új. Felesleges halmozás és pénzköltés szerintem.

Kerülöm a kozmetikumok halmozását. Én korábban sem voltam az a típus, akinek halmokban áll a szemhéj paletta és 15 (beszáradó) szemfesték várja, hogy arrébb lökjem őket a fiókban a 28. körömlakkot keresve. Számomra rémisztő az a fajta halmozás, amit neten egy-egy beauty bloggernél látok, és nem tudom eldönteni, hogy vajon a való életben is így vannak-e ezzel a nők (komolyan nem tudom, úgyhogy elnézést, ha bárkit is megbántok!). Fióknyi, sőt szekrényeket megtöltő sminkhalom meg mindenféle test- és hajápolási szerek megbontva, félig elhasználva, de csak a szavatossági idejük lejártára várakozva…

lipstick-1137536_1920

Mostanra én már végképp nem tartok olyasmit a háztartásban, amit nem használok, és egy funkcióra egyetlen dolgot használok. Egyetlen testápoló, egyetlen hajvég ápoló, egyetlen szempillaspirál stb. Ha valami elfogy, veszek helyette másikat. Tehát csak pótolom a készletet és nem veszek újabb rúzsokat, csak mert egy fél árnyalattal másabb, mint a többi 58 db (persze nekem amúgy egyetlen rúzsom van 😀 kisfiam ritkán reklamál miatta). Ha jobban belegondolok, ezzel egész sokat spórolok és mégis megvan mindenem, ami szükséges.

Parfümöt sem veszek. Jó, nyilván, ha elfogy, akkor igen. Na de viszonylag sokáig elég egy-egy üveg parfüm! Igaz én nem fújok magamra ipari mennyiséget, hogy mindenki elájuljon körülöttem, de ami a spórolás szempontjából lényegesebb: nem veszek meg újabb darabokat, csak mert akciós és kell egy másik illat, meg milyen szép az üvege…

Bevásárló listával vásárolok. Ez talán alap, de szerintem elég sok impulzusvásárló van annak ellenére, hogy mennyit írnak ennek hasznáról. Főleg a kisebb vásárlásokon lehet elcsúszni, amikor csak egy kenyérét ugrik be az ember, mégis 2000 ft-ot fizet a kasszánál.

Pontos menütervet készítek. Az előzővel szorosan összefügg: előre eltervezem mikor mit főzők, sőt a reggelik és a vacsorák rendjét is elkészítem (ezeknek egyébként napokhoz köthetően fix rendje van pár hete). Számolok az uzsonnával és tízóraival is, hogy ehhez megfelelő dolgok is legyenek itthon gyermekeim számára egy hétre elegendő mennyiségben (ugyanis hetente járunk nagyobb bevásárlásra)

Fix konyhapénz kerettel gazdálkodok. Ennek rendszerét még a hónapokban járatjuk be, de amint magabiztos leszek ennek kezelésében, mindenképpen írok róla pontosabban!

img_20161004_091023

Kávé, hambi, pizza és társaik. Igaz, könnyű helyzetben vagyok, itthon maradó anyukaként, mert így magam készítem az ételeinket, itthoni kávét iszunk, és nagyon ritka, hogy vendéglőben vagy gyorsétteremben együnk. Erre is rengeteg pénz elmehet, amely szinte észrevétlenül csúszik ki az ember kezéből, ráadásul gyakran nem is egészséges.

Baba élelmiszerek helyett jó minőségűt választok. A babáknak, gyerekeknek címkézett ételeket sokszor semmi más nem választja el jó minőségű társaiktól, mint a színes külső. Na meg az ár, hiszem a baba dolgokat általában sokkal drágábban adják el. Érdemes tehát odafigyelni, hogy ne hangzatos márkanév vagy címke hanem összetevők alapján válasszunk.


Összességében pedig tisztában vagyok vele, mi van a birtokomban, mivel rendelkezem.

Tudom, mennyi ruhám van nekem vagy a gyerekeknek és nincsenek kallódó (és lejárásra készülő) konzervek a kamrában, smink cuccok a fürdőben. Átlátható rend van, amely nemcsak vizuális élmény, hanem a saját tisztánlátásomat is magába foglalja a birtokomban lévő dolgokat illetően. Így nem veszek olyan holmit, amim valahol épp kallódik, vagy olyat, amit simán helyettesíthetek a meglévő tárgyakkal.

Sokkal tudatosabb vagyok a vásárlásaimat tekintve, mióta tudatosan kezelem a tárgyi környezetemet is.

Az önismeret révén pedig tudom azt is, hogy mire van szükségem, és melyek a teljesen felesleges dolgok.


Reklámok

Minimalizmus, környezettudatosság, takarékosság” bejegyzéshez egy hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s