Adventre készülve célul tűztem ki magam elé, hogy idén a karácsony időszaka az elcsendesedésé, megnyugvásé, lelassulásé lesz. Készítettem egy teás kalendáriumot valamint egy élmény kalendáriumot is az adventre. Ezen kívül belevágtam a December Napjai projektbe is. De sajnos egy idő után úgy érzem, túl sok mindent veszek a nyakamba a hétköznapok feladatai mellé, így arra jutottam, hogy szeretném minimalizálni a maximalizmusom. Sőt, egyenesen listát alkottam, hogy mi az amit NEM szeretnék, nem fogok megcsinálni. Mindezt azért, hogy igent mondhassak a fontosabb dolgokra (erről ITT írtam).

És akkor végre sikerült lelassulnom.

Talán észre is vettétek, hogy 3 helyett 2 cikk született a héten, de most kellett egy kis pihenés. Még a náthámért is hálás vagyok, mert ágyba kényszerített és még kisebb tempó felvételére. És rájöttem, hogy így is lehet: karácsonykor, rohanás nélkül. A hozzáállás persze csak az érem egyik oldala: már októberben elkezdtem tervezgetni a karácsonyt, és sok mindent már novemberben elintéztem (sőt, a csomagolópapír a januári kiárusításból van 😀 ). Emlékeztek, mikor írtam, hogy ideje tervezgetni? (ITT találod) Nos, én így tettem. November végén pedig megterveztem a decemberi költségvetésünket is, és úgy tűnik sokan velem tartottatok, mert ez nagyon népszerű bejegyzés lett.

Most pedig boldog vagyok, mert nem volt kapkodás, rohanás, stressz. Megtettem, amit tudtam és engedtem, ami nem ment. Megtanultam, hogy nem az számít, hogy mennyire profin sütök-főzök-takarítok-vásárolok karácsonyra, hanem, hogy mennyire vagyok ott igazán a szeretteimmel. Hogy mennyire kapnak egy nyugodt anyukát, egy szerelmes feleséget, jó barátnőt. Nem hajszoltam olyan stresszbe a családot, hogy veszekedésekre kerüljön sor, mindenki békében, nyugodtan várhatja a karácsonyt. Hálás vagyok Istennek ezért!

De félreértés ne essék: háromféle süteménnyel készültem, díszített mézeskalácsok várják a vendégeket, valamint leves, háromféle hús és köret. A lakás tiszta és feldíszített. Ez utóbbit már az advent elején elintéztem, a takarítással pedig csak a szokásos tempómban haladtam: említettem már, hogy hetente kitakarítom a lakást, ami most is megtörtént. Ajándékok becsomagolva (néhány pedig kézzel készítve), fa feldíszítve, képeslapok kiküldve rég. Igaz, semmi sem profi: egyszerűek a sütik és sültek egyaránt, a díszítés sem a legújabb katalógusból szökött, valamint cuki szalvétákat sem hajtogattam, sőt az ajándékokat is csak simán becsomagoltam vagy ajándéktáskába tettem. Betegen, munka és kisgyermek mellett, nagyszülőktől távol, bölcsi nélkül. De mégis nyugodtan és boldogan, mert annyit tettem meg, amennyit tudtam és igazán jól esett, és képes voltam elengedni, ami nem ment. Most pedig élvezhetem a karácsony napjait Istennel és a családommal.

És ezt a békés, szeretetteljes, rohanás- és fáradtságmentes karácsonyt kívánom én is mindenkinek! Még akkor is, ha odaégett a bejgli, vagy ha módosult a terv egy betegség miatt. Engedd ezt el, tudj imádságos szívvel újratervezni, és a legfontosabbra figyelni: Jézus Krisztus megszületett, hogy Üdvözítőnk és Megváltónk legyen!

Áldott Karácsonyt kívánok!

Az elkövetkezendő napokra szünetre vonul a blog, töltsétek ti is szeretteitek körében a karácsonyt, pihenjetek, töltődjetek fel ebben a néhány napban!