Hálásnak lenni megelégedéssel

bed-1846251_1920.jpgRáébredtem, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás nemcsak a hatékonyság és az egészség, hanem úgy általában az egész életet tekintve egy kulcskategória. (Erről szóló cikkemet ITT találod). Könnyen elbagatellizáljuk jelentőségét, és ha valamiből csalunk, ha az időbeosztásról van szó, az általában az alvásidő szokott lenni. Család, munka, barátok, hobbi, egy jó film vagy könyv sokszor megelőzi az alvást a fontossági sorrendünkben…

Én is így voltam ezzel: az alvás rovására próbáltam növelni a hatékonyságomat, vagy úgy általában az életminőségemet, kitágítani az énidőmet. Aztán időről időre rádöbbentem, hogy alvás nélkül szürkébb a világ, nem vagyok önmagam, türelmetlenebb és borúlátóbb vagyok. Mindemellett pedig lassabb és ügyetlenebb vagyok, nehezebben látom át a helyzeteket és a feladataimat. Tehát minden vagyok csak épp hatékony nem. Lehet, hogy egy adott könyvbeli vagy filmbeli történet részese lettem (az alvás rovására), de sokkal értékesebbet vesztettem a pihenés nélkül. Ezért sokszor elhatároztam már, hogy változtatok ezen: többet alszom, és ha nem fér bele minden az időmbe, akkor elengedem azt és megbarátkozom a helyzettel.

Hiszen ha nem ügyelek a testi-lelki egészségemre (az alvás révén is), akkor hogyan lehetnék szerető családanya, feleség és munkaerő?

Aztán amikor egy kicsivel több alvás hatására ismét fittebbnek érzem magam, színes körülöttem a világ és sokkal jobban átlátom a helyzetemet, minden derűs és vidám (a meglévő nehézségek közt is), akkor ismét belemegyek a negatív spirálba: tettre késznek érzem magam este 11 után is, és még több mindent megcsinálok. Igaz, azzal a következő napot „kockáztatom”. Biztosan nem bírok majd a gyerekek előtt kelni (sőt, még velük is alig), fél délelőtt csak lézengek, délután még két kávét iszok, aztán megint fenn maradok sokáig, hogy pótoljam a „lemaradásom”.

Azt hittem eddig, hogy az önfegyelem, önuralom hiánya miatt sodródom bele ebbe a folyamatba, annak ellenére, hogy mindig célul tűzöm ki magam elé a megfelelő mennyiségű és minőségű alvásidő megtartását. És csak most döbbentem rá igazán, hogy hol is hibáztam valójában ebben az ügyben:

elégedetlen voltam.

Nem tudtam megelégedni, és hálás lenni azért, amim van, azért amit elértem egy nap alatt. Mindig a következő feladatra tekintettem. Mindig vártam, hogy majd mit mikor csinálok meg. Többször írtam már arról itt a blogon, hogy milyen fantasztikus dolog élvezni a pillanatot, jelen lenni benne. De tudjátok, aki nem tudja, az tanítja: számomra is nagy hiányosság még ez. Igyekszem, de sok-sok gyakorlásra van szükségem.

A gyermekeimmel töltött idő mellett alig marad idő másra: csak a gyermek alvásidő marad az alkotótevékenységemre, énidőre, szórakozásra, no meg a saját alvásomra is. Ezt állandóan keveslem, várom, hogy majd egyszer megnő az az idő, amelyet ezekre a dolgokra fordíthatok. De nem is tudom, mitől várom ezt a „csodát”, csak valahol tudat alatt motoszkál bennem. Így hát marad az alvásidő elcsalása… Ördögi kör.

Úgyhogy ezúttal határozottan döntöttem: Hálás leszek megelégedéssel.

PHOTO_20180801_090432

Két gyönyörű gyermeket kaptam ajándékba fiatal korom ellenére. Isten nagyszerű házastárssal áldott meg, akinek komoly hivatása van, melyet én is szívvel-lélekkel szeretnék támogatni. Most egy olyan korszaka van az életemnek, amikor kevesebb idő jut önmagamra, munkára, szórakozásra, rekreációra. De ez az időszak tele van gyermekkacajjal, rengeteg lehetőséggel, csodás pillanatokkal, puha ölelésekkel. Csak meg kell látnom ezeket időről időre, és nem azt várni, ami most nincs vagy kevesebb, mint amennyit szeretnék.

Nem fogok most már az alvással csalni.

Egészséges édesanyjuk szeretnék lenni a gyermekeimnek, testi-lelki szinten és nagyon jól tudom, mert tapasztaltam is, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás ebben a tekintetben kulcskategória.

Ha pedig már az énidővel és az alvásidővel szeretnék sakkozni, azt a következőképpen teszem: lefekszem időben aludni, és ha tudok, felkelek hamarabb, mint a gyermekeim. Ha nem megy, akkor az azt is jelzi, hogy a szervezetemnek még szüksége van arra az alvásmennyiségre. Szerintem óriási alvásdeficitet halmoztam fel az anyasággal töltött utóbbi 4 év során. Ennek egy részét már biztosan nem tudom behozni, de most ideje odafigyelnem, hogy ne rontsam a helyzetemet.

Társadalmunk persze a teljesítményre, hatékonyságra épül, és szinte lustaságnak számít napi 8 órát aludni. Ám most kristálytisztán látom, hogy erre van szükségem. Egyébként úgy sejtem, hogy ha megadom a testem számára a szükséges alvást, visszakapom fittségemet, örömteli látásmódomat, sőt, egy idő után a hatékonyságomat is, hiszen már nem fáradtan-panaszosan vonszolom végig magam a napjaimon.

Megérdemlik a gyermekeim, hogy egy derűs, kipihent anyukájuk legyen. És én is megérdemlem. Akkor miért is fosztom meg magam ettől?

És te?!


Ha tetszett, oszd meg másokkal is 🙂

Ha nem szeretnél lemaradni semmiről, iratkozz fel az Anyu tervez blog hírlevelére ITT.

Megtalálod a blogot a Facebookon és Instagramon is, zárt facebook csoportunkat pedig Rendezett anyukák – Anyu tervez néven érheted el.

Reklámok

Hálásnak lenni megelégedéssel” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Én lusta anya vagyok. Nappal nem tudok aludni, de én fekszem a gyerekekkel, és igen, akár 8kor. Így jobban bírom a hajnali kelést, éjjeli szoptatást stb. Én bizony inkább a házimunkát, hobbit, barátokat, férjet hanyagolom el, mert bírnom kell ezeket az éveket. A hat hetes kisfiam sokszor hajnali 4kor kel, ezt nem lehet éjfélig énidőzéssel csinálni. Tudom, hogy ciki vagy szégyen, de én ilyen vagyok.

    Kedvelik 1 személy

    1. Dehogy vagy lusta! Pont erről beszélek én is, hogy alvás nélkül nem lehet végigcsinálni a dolgokat! Én 4 éve éjszakázom (egymásnak adták a stafétabotot a gyerekek). A 15 hós fiam átlagban 3-4x kel, rosszabb éjszakákon 8x. Minden egyes nap… Sosem aludta végig az éjszakát. Minden este lefekvéskor pontosan tudom, hogy legalább 3-4 részletben fogok aludni… Úgyhogy én is feladtam az estébe nyúló énidőzést. Alvás nélkül nem vagyok jó anyjuk a gyermekeimnek. És ez most fontosabb 🙂

      Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s