Talán még bele sem gondoltunk, milyen nagy hatással vannak mindennapjainkra rutincselekedeteink, a szokások. Automatikus mechanizmusként irányítják az ismétlődő cselekedeteket, ezzel is csökkentve agyunk számára a nap folyamán meghozandó döntéseket. Nagyszerű trükk ez, hiszen rengeteg dolgot automatizál tudatalatt az agyunk, teret engedve ezzel a fontosabb dolgokra való fókuszálásra. Ám ezeknek a szokásoknak nem mindegyike visz minket előre, nem mind szolgálja céljainkat. A rossz szokások olyan berögződések, amelyeket napról napra megismétlünk ugyan, de nem segítik elő fejlődésünket, előrehaladásunkat: testi vagy lelki szinten hátráltatnak.
Rengetegféle szokást lehetne példaként említeni, a reggeli kávétól kezdve a dohányzáson keresztül a fogmosási rutinunkig. Ezeket gondolkodás nélkül végezzük el. Esti tévézés, vagy éjszakába nyúló internetezés: amikor a szokásunkká válik, nehezen változtatunk, még akkor is, ha tudjuk, hogy nem előnyös számunkra.
A rossz szokás felismerése után, sokan annak leküzdésére fókuszálnak. Ez ideig-óráig működik is, ám a korábbi berögződés ott fog motoszkálni bennünk: kíváncsian várjuk a megkezdett tévésorozat folytatását, az internetes közösség életének alakulását, vagy azon tűnődünk, hogy jól esne az a szál cigi, és elég ha csak holnap kezdjük a leszokást. Működőképes, bejáratott utak a rossz szokások és bizony nehezen hagyjuk el a járatlan újításért azokat. Mégis ez lenne a megoldás: a rossz szokást jóval legyőzni.
Nálam a későn fekvés egy rossz szokás, gyenge pont, amely abban gyökerezik, hogy minél több dolgot szeretnék véghez vinni egy nap alatt: lehetőleg gyerek-mentesen, csendben: erre pedig az alvásidő kínálkozik. Ám gyakran előfordul, hogy éjjel többször is ébred kisfiam, amely a következő napot lehetetleníti el: legalábbis a reggeli korán kelésre (vagy legalábbis a gyerekek előtt 15-20 perccel történő ébredésre) rányomja bélyegét. Így nincs időm egyedül, gyereksírás nélkül mosdóba mennem, vagy normálisan megreggeliznem. Ami még rosszabb: hiányzik a reggeli csend: a saját gondolataimmal és legfőképp Istennel lenni: Bibliát olvasni, imádkozni. Ha sokáig maradok fenn, olyan dolgok szorulnak háttérbe, amelyek a fontossági sorrendemben előrébb szerepelnek, mint azok a dolgok, amelyeket a későn fekvéssel nyert időben végzek.
Este tudom, hogy le kellene már feküdnöm, de annyira örülök a gyermek-mentes időnek, hogy alig bírok vele betelni: a saját kis projektjeimmel haladok, blogolok, olvasok, filmet nézek, vagy a férjemmel töltöm az időt, a barátaimmal tartom a kapcsolatot a közösségi média segítségével. Örülök az énidőnek, és egyébként is „megérdemlem” egy nehéz nap után. Csak a következő nap fáradtságát nem kívánom, valamint azt, hogy reggel minden döcögősen induljon. Jöhet a kávé, lehetőleg 2, ami egyébként már semmit sem hat, de legalább „életben tart”. Végigvonszolom magam a napon több-kevesebb sikerrel, majd mikor minden elcsendesül este, jöhet az alvás. Jah, nem: végre énidő, amit megérdemlek, foglalkozok a projektjeimmel és megint sokáig maradok fenn. Ördögi kör.
Ilyenek a rossz szokások: valamilyen formában összekapcsolódnak, 22-es csapdáját alkotnak, és csak megfelelő tudatossággal és elhatározással lehet belőlük kilépni. Elég széleskörű ez a téma, nem tudok mélyebben belemenni, de a célok felismerése és a helyes prioritások meghatározása már ad egy löketet az induláshoz. Ha tudjuk mit szeretnénk elérni, és megtervezzük az ahhoz vezető utat, könnyebben változtatjuk meg a szokásainkat is ennek megfelelő módon. Még akkor is, ha az néhány napig, vagy hétig egyáltalán nem tűnik hatékonynak.
Egy-egy függőség, koffein vagy nikotin abbahagyása egy ideig kellemetlen tüneteket okoz majd. Azok a napok biztosan kellemetlenebbek lesznek, mint a korábbi, „rossz szokással” tarkítottak. De ez szinte minden változásra igaz: míg végbemegy a teljes változás, addig sokkal nehezebb az út, mint a korábbi „rossz”. Épp ez a mechanizmus egyébként az, ami miatt könnyen beleragadnak egy rossz párkapcsolatba, munkahelybe, vagy nem költöznek el az emberek akkor sem, ha nem szeretnek ott lakni, ahol jelenleg élnek.
Az ismert rossz még mindig könnyebb, mint az ismeretlen.
Változni és változtatni mindig is nehéz volt.
Más-más dolog adhatja meg a kezdő lökést, vagy a megszilárdulást. Van akinél egy tragédia kell, de ne várjuk meg ezt! Még azelőtt változtassunk, mielőtt nagyobb baj történne!
Én egy kis kihívással szeretnék segíteni a változtatni vágyóknak.
A bloghoz kapcsolódó facebook csoportban egy Szokásfigyelő kihívást indítok útjára novemberben. Bár egy-egy szokás megváltoztatása hosszú folyamat lehet, önmagunk megfigyelése már jó kiindulásul szolgál az elinduláshoz.
Összeszedjük azokat a szokásokat, amelyeket szeretnénk az életünk részévé tenni, és figyeljük magunkat, hogy ez mennyire sikerül, esetleg tudatosan is koncentrálunk egy-egy területre egyéni életünkben. Persze nem fog minden megváltozni egy csapásra. Aki minden nap 2-3 kávét iszik az nem fog egyik percről a másikra leszokni, miközben minden nap korán fekszik és korán kel, 8 pohár vizet iszik és még a közösségi médiával töltött időt is csökkenti. És persze 0-ról indulva minden nap 1 órát tornázik. Nem lehet ennyi mindent egyszerre. A nagy változásokhoz idő kell, és lehetetlen ennyi helyre figyelni egyszerre.
Legyünk azért reálisak, és most legfőképp önmagunk megfigyelésére fókuszáljunk, hogy lássuk, hol is tartunk igazán. Az emlékezetünk gyakran csal: amikor úgy emlékszel, hogy minden nap tornázol szinte és csak 1-2 nap marad ki, elképzelhető, hogy ez heti 2-3 tornát jelent. (Legalábbis nálam volt ilyen torzítás az emlékezetem által). Mikor arra gondoltam, hogy csak 1-2 kávét iszok egy nap, és ritkán 3-at, kiderült a szokásaim megfigyelése révén, hogy az bizony inkább 2-3, és riktán 1. Holott, szeretném minimalizálni a koffeinfüggőségem. Talán úgy gondolod napi 7-8 órát alszol az esetek többségében, holott visszaszámolva ez lehet, hogy ritkán jön össze.
- A lényeg, hogy képesek legyünk felmérni, hogy milyen szokásokat szeretnénk kialakítani.
- Ennek megfelelően készítünk egy táblázatot, amelyet napról napra vezetünk a szokások lejegyzésére.
- Igyekszünk odafigyelni a kitűzött szokásokra, amennyire tőlünk telik.
- A drasztikusabb változások esetén 1-2 fókuszt érdemes csak állítani a hónapra, mert képtelenek vagyunk egyszerre mindenen módosítani. A szokások nagyon is erős kötelékeket alkotnak az életünkben.
Tarts velünk a facebook csoportban, biztassuk és motiváljuk egymást szokásaink megfigyelése során.
Kezdés: október 29-31. – Meghatározzuk a prioritásainkat és azokat a jó szokásokat, amelyeket szeretnénk felvenni, megfigyelni.
November 1-től motiváljuk egymást az ellenőrzésre, a szokások felvételére.
Tarts velünk, ha szeretnél egy kezdő lökést a szokásaid megváltoztatására!