Délben kapkodni, hogy vajon mi van a hűtőben, hogy valamit összedobjunk ebédre, számomra nem túl szívderítő. Nekem egyenesen stresszes. Volt, aki azt mondta, neki az lenne stresszes, ha meghatározott dolgokat kellene főznie: ehelyett mindig azt főzni, amilyen hozzávalója van. Ám én nem tudok „valamiből” „valamit” főzni… Ez nálam azt feltételezné, hogy vásárláskor vegyünk mindenféle dolgot, ami jónak tűnik, aztán majd lesz valami. Igaz, én is próbáltam már így, de általában hiányzott egy összetevő amikor főzésre került sor, vagy csak simán rám romlott a cucc egy része. Előfordult az is, hogy bár lett volna minden hozzávalóm egy időigényesebb ételhez, de mivel nem terveztem meg előre, így az ebéd inkább vacsorává avanzsált.
Úgyhogy én megtervezem a menünket, mert:
- Így céltudatosabban vásárolunk.
- Pénzt és időt spórolunk.
- Stressz mentes a főzés (pedig nem épp a kedvenc tevékenységem, ráadásul nem vagyok egy őstehetség).
- Előre el tudom dönteni, hogy kislányomat be tudom-e vonni vagy sem.
- Férjem is előre tudja már készíteni a gyomrát a következő falatokra. Próbálok arra is ügyelni, hogy „nemszeretem” ételeket mindig olyanok kövessenek, amelyeket nagyon kedvel.
- Változatosabban étkezünk.
De hogy kezdjen hozzá ehhez egy kezdő házasszony, akinek a főzés tudománya még teljesen új? Akinek fogalma sincs mit hol és mikor érdemes beszerezni, mennyi idő megfőzni, mennyire költséges és meddig áll el. És ami még fontos: mennyire szereti a család?!
Természetesen ez egy tanulási folyamat, idő kell hozzá, míg teljesen belejövünk a főzésbe (és annak megtervezésébe). De ez nem jelenti azt, hogy a folyamat elején járva ne próbálkozhatnánk.
Menütervezés lépései (kezdőknek)
Mit tudok főzni? Ebből mit eszik/ ehet meg a család?
Annak alapján, hogy mit tudok főzni és mit szeret a család, készítettem egy receptes mappát. Most nem a szakácskönyvekre gondolj, hanem azoknak az ételeknek a listázásról és összefűzéséről, amit tényleg el tudsz készíteni vagy legalább már kipróbáltad és bevált. Az ezekhez tartozó recepteket a saját magam által készített receptes mappában gyűjtöttem össze. (Erről még később részletesen írok)
Mikor tudok főzni?
Más egy kisgyermekével otthon lévő és egy dolgozó anyuka beosztása. Mindenki maga tudja mit bír bármelyik esetről is van szó. Érdemes megfontolni, hogy melyik nap mikor fér bele a főzés, esetleg besegít-e valamelyik családtag. Én nagyjából kétnaponta főzök, valahogy így: kedden általában valami rakott cucc, amit szerdán is eszünk (ekkor ugyanis tanítok), csütörtökön valami gyors, egyszerű (általában főzelék vagy tésztás étel), pénteken általában leves, szombaton esszük a péntekit vagy készítek meleg vacsit. Vasárnap valami húsos kaja, amiből marad hétfőre is.
Tervezés napra pontosan vs. ételek listája bizonyos időszakra előre
Meg lehet tervezni az étkezéseket napra pontosan is (pl egy-két hétre vagy akár egy hónapra előre is). De sokaktól hallottam már, hogy azt gyűjtik össze egy hónapra előre, hogy milyen ételeket fognak főzni. Ez alapján be lehet vásárolni egy hónapra előre (természetesen csak azokat az élelmiszereket melyek elállnak addig), és ezután heti szinten be lehet osztani (mondjuk vasárnap), hogy mit fogunk a héten főzni. Én is így csinálom már, és a hiányzó összetevőket a hétfői bevásárlásaink alkalmával szerezzük be.
Amíg kisebb volt Léna, és nem azt ette, amit mi, addig neki pontosan megterveztem minden szilárd étkezést, hiszen sokszor magam készítettem el a baba papit.
Vészforgatókönyv
Már többször hangsúlyoztam: egyetlen terv sem lehet kőbe vésett szabály, vagy olyan valami, ami gúzsba köt. Lehet, hogy mégis mást kívántok meg, vagy közbejön egy program vagy épp betegség. Érdemes tisztában lenni, honnan tudsz ilyen esetekben kaját rendelni, illetve nem árt, ha van otthon néhány kész konzerv vagy fagyasztott cucc. Őszintén szólva én még mindig tartok otthon bébiételt is, mert bár nem elég egy főétkezésre a 2 éves nagylányomnak, de legalább főtt étel, és ha beüt a krach, jobb mint semmi. Ráadásul egy betegség esetén könnyebben elfogadja a pépes babakaját, mint a normál ételeket.
Fagyasztás, befőzés, termesztés
A hosszú távú előrelátás szerintem már a profi szint. Ide szeretnék egyszer eljutni: amikor lehetőségekhez mértem megtermelem, amit csak tudok, befőzök és fagyasztóba is készítek ételt, hogy a sűrű napokon azokkal is gazdálkodhassak. Egyelőre itt még nem tartok, bár nagy vágyam, hogy a fagyasztó mindig félig tele legyen felcímkézett, elkészült ételekkel (amelyek olvasztás után is finomak). Remélem, idővel eljutok idáig is.
Tudom, hogy még koránt sem tökéletes a rendszerem, és sokan fejből, mindenféle tervezés nélkül jobbat alkotnak a konyhában napról napra, mint én, de magamhoz képest sokat fejlődtem már, és úgy vélem, itt még koránt sincs vége.
Nem szeretnél lemaradni semmiről? Iratkozz fel az Anyu tervez blog hírlevelére ITT.
Keresd a blogot a Facebookon is!