Áldásos, nehéz, szintlépésre sarkalló hétvége áll mögöttünk. Május elején 3 napos kapcsolatépítő kurzuson vettem részt férjemmel együtt. Mivel idén ünnepeljük 10. házassági évfordulónkat, kapva kaptunk a lehetőségen, és azonnal jelentkeztünk a tréningre. A célunk az volt, hogy egy kicsit elvonulva a világ zajától egymásra figyelhessünk, megpihenjünk a hétköznapok zsúfolt teendőcunamijától és közelebb kerülhessünk egymáshoz. A legfőbb mozgatónk a megállás vágya volt, mert egyszerűen éreztük: eltelt 10 esztendő és van mire visszatekinteni, van miért hálát adni. Akkor még álmodni sem mertünk róla, hogy ez a tréning annyira meghatározó lesz számunkra, hogy méltó nyitánya lesz a következő időszaknak.
Univerzális, nem létező megoldások helyett olyan irányelveket szeretnék bemutatni, amelyek abban segítenek, hogyan kezdd el uralni az időd anyaként is, ellátva a szükséges feladataidat, miközben marad ép idegszálad eme nyaktörő mutatvány közben.
Mielőtt kitérnék a gyakorlatba átültethető megoldásokra, tekintsünk egy kicsit más szempontból az időre! Gondolj úgy rá, mint egy kincs, érték, amelyet azért kaptunk ajándékba, hogy okosan gazdálkodjunk vele. Az időt azonban nem birtokolhatjuk, nem tartalékolhatjuk és akár gazdálkodunk vele, akár nem, akkor is telik. Tehát az időgazdálkodás sokkal inkább a cselekedeteink, viselkedésünk, szokásaink összessége illetve az a mód, ahogyan ezekre tekintünk. Folytatáshoz kattints!
Szemelj ki egy kritikus területet a lakás aktuális állapotának megfelelően és állíts 15 perces időzítőt! Vágj bele a feladatba és amikor lejárt az idő, abba is hagyhatod bármeddig is jutottál! Gyakran az akadályoz meg egy-egy kupisabb gócpont felszámolásában, hogy azt gondolod: túl sok idő lenne végezni vele, így inkább bele sem kezdesz. Ám ha minden nap, amikor elmész mellette bosszant, frusztrál, idegesít vagy csak simán akadályoz, akkor jobb túlesni rajta, vagy minimum 15 percig fókuszáltan ezzel foglalkozni. Még az is lehet, hogy kiderül, gyorsabban is sikerült, vagy épp lendületbe jöttél és kedved támadt folytatni az időzítő lejárta után is.
De miben akadályoznak ezek a kritikus területek?
Mondjuk a pihenésben fizikailag és mentálisan egyaránt (gondolj csak a bosszantó érzésre, mikor elhaladsz mellette). A leküzdhetetlennek vélt ruhahalom gyorsan szuper fotellé változik az ásatás után, amely kitűnő pihenési lehetőségeket rejt. A szekrény, amelyet inkább nem mersz kinyitni, kincseket és megfelelő elrendezés után szuper tárolóhelyet rejt magában, amelyet értékes dolgokkal tölthetsz meg. Vagy mit adna, ha az ez előszoba egy szép, rendezett helyiséggé alakulna? Máris jobb érzés egy ilyen lakásba érkezni!
2.Mi számít rendnek NEKED?
Nem az számít, ki mit mond, vagy mit tekint rendnek (és mikor néz csúnyán, hogy ez rendetlenség), végső soron az fog számítani, neked mi a megfelelő.
Konmari módra vannak hajtogatva a ruhák szín szerint a gyerekek ruhás komódjában, vagy simán rendnek számít az is, hogy egyáltalán el van téve valahogy?
Színsorrendben vannak a könyvek vagy az a rend, ha egyáltalán a polcon van?
Üres legyen a konyhaasztal étkezések után vagy csak este fejezzük be így a napot?
Kell-e beágyazni, ha a szoptatott csecsemőt még kétszer altatja nap közben az anyukája a nagy ágyban?
Minden játék legyen elpakolva minden időpillanatban, vagy játszanak a gyerekek nyugodtan, csak estére legyen rend? Vagy csak hétvégén lesz összepakolás?
És mi számít rendnek a játékok kapcsán: valahogy bekerült a nagy dobozba és nincs a szőnyegen, vagy számít, hogy a polcon a helyén legyen? Szét kell szedni a nagy legó dupló várat, vagy megtarthatják? (Meddig? Ha egy hétig nincs vele játszás? Jövő szombati rendrakásig?)
Rengeteg kérdést lehetne feltenni a rend konkretizálásával kapcsolatban. Ma gondolkodj el azon, hogy az egyes helyiségekben milyen állapotra mondanád azt, hogy oké, ez már rend. Nem biztos, hogy patika, de nekünk ez oké. (Az is oké, ha patikára vágysz, de akkor meg sosincs kész az ember, és az a fránya maximalizmus szörny állandóan pályázik majd a lelkedre…) Ha túl nagy falatnak érzed az egész házra meghatározni, akkor elég ha ma csak egy területet veszel górcső alá, és fókuszálj oda. Akár meg is csinálhatod itt a 15 percet 😉
3.Emlékezz a sikerekre!
Ha átgondoltad, mi számít rendnek egész pontosan a te olvasatodban, emlékezz vissza mikor volt ez meg legutóbb részben, vagy egészben! Ne mondd, hogy soha! Legalább részleteiben már biztosan sikerült, vagy ha nemrég költöztél akkor a korábbi lakhelyeden! Emlékezz vissza, milyen érzés volt, helyezkedj bele abba a szituációba! Mi segített abban, hogy elérd? Milyen külső és belső erőforrásokat mozgósítottál? Milyen külső körülmények támogattak a megvalósításban? Mi volt az, ami csakis rajta állt, amit te tettél azért, hogy ez jól menjen? Hogyan tudnád ezeket átültetni a jelenbe?
4.Házimunka és háztartási projektek elkülönítése
Biztos, hogy olyan sok házimunka szakad rád, amit időről időre el kell látnod, vagy vannak köztük háztartási projektek is? Érdemes kettészedni őket és megnézni, hogy
Mely feladatokat szükséges napi, heti, havi szinten ellátni.
Mik azok a dolgok, amelyek időszakosak, projekt szinten merülnek fel.
Ez azért lesz hasznos, mert a szükséges, úgymond „kötelező” minimumot számolva, ezt ellátva tudod kalibrálni a többi, projekt típusú, a céljaidat szolgáló teendőt. Mert a konyhaseprés nem valószínű, hogy a célod, az simán feladat, amit valakinek el kell látni. De a álomkonyhaszekrény megalkotása, amely szemet gyönyörködtető és lehetővé teszi számodra a főzés és a vendégfogadás megkönnyítését az már cél!
Kezdjük a házimunkával vagyis a feladatokkal! Ide azokat a teendőket sorold, amelyeket el kell látni bizonyos időközönként: takarítási, rendrakási, mosási, főzési feladatok. Dolgok, amelyeket lehet automatizálni, rutinná tenni! Ezekből a feladatokból kell működőképes rendszert építened, amelyet mind te, mind a családod nyomon tud követni és ki tudja a részét venni a feladatokból. Ide olyan dolgok tartoznak, amelyeket ideális esetben nem szükséges napi szinten a feladatlistádra felvezetni, ezeket elég, ha egy központi helyen nyilvántartod, esetleg szokáskövető segítségével vezeted a megvalósulást.
A háztartási projektek azok a feladatok, amelyek egyszeri megoldandók, célok vagy céljaidat szolgáló alfeladatok. Ha a gyerekszobába úgy véled, aktuális lenne egy új polcot venni a gyerekek ágya fölé, és mikor megvan, át is rendezni a holmijukat az új tárolónak megfelelően, akkor ez egy projekt. Ez már olyan valami, amit igen is érdemes lesz külön projektként kezelni és a hozzá vezető lépéseket meghatározni, azokat naptárba ütemezni. A rendezkedéssel vegyülve elsőre ugyan házimunkának hangzik ez az ügy, de mégis projekt, amelyet a napi-heti-havi háztartási feladatokon felül végzel el.
Ilyen lehet az is, hogy szeretnéd az egyik bútort lefóliázni, hogy nemcsak szebb, de könnyebben tisztítható legyen. Alapvetően a tisztaságért csinálod, ilyen módon házimunkának hangzik, de a bútorfólia kiválasztása, beszerzése és a kivitelezés lépései összességében egy projektet adnak, amelyet megint csak érdemes lesz külön kezelni a házimunkától: ez még egy extra feladat, a célod, vagy olyan alcél, amely közelebb visz a célodhoz és ha meg akarod csinálni a lépéseit érdemes lejegyezni, és beütemezni.
Mi a helyzet a szezonálisan ismétlődő feladatokkal? El akarod vetni a kertet, elültetnéd az egynyári növényeket, le kell mosni az ablakot (feltéve ha nem havonta csinálod), át kell variálni a ruhatárat évszaknak megfelelően. Ezeknél nálad a döntés, hogyan lesz logikusabb számodra: vezetheted egy nagy táblázatban, hogy az év során mikor aktuálisak ezek a teendők, aztán pedig mikor közeleg az ideje, be is ütemezed a terveid közé, időkeretet is hozzárendelve. Az is lehet, hogy aktuálisan felmerülő projektként kezeled, mint a bútormatricás példánál.
5.Rendezd rutinokká!
Kezdjük a legegyszerűbbel! Mi az, amit minden nap meg kell csinálni, ahhoz, hogy elérd azt a rendet és tisztaságot, amellyel már elégedett vagy? Mit kell azért tenned napról-napra, szokásszerűen ahhoz, hogy célt érj? Lehet, hogy gördülékenyebb reggeli indulásra vágysz, vagy egy stresszmentes esti lecsendesedésre. Milyen szokások támogatnák ezt? Ha kipakolnád a mosogatógépet reggel, még a gyerekek ébredése előtt, ha minden étkezés után üresre pakolnád az asztalt és a konyhapultot? Minden étkezés után elmosogatsz? Esténként felsepersz, vagy fel kellene porszívózni az esti rendrakási rutin részeként? Mely dolgok azok, amelyeket napról napra elvégezve közelebb kerülnél ahhoz az élethez, amelyre vágysz?
Ha tudod mi az, amit napi szinten el kell látni, könnyebb ezekből delegálni a családtagoknak, a nálad maradt feladatokat pedig rutinsorrá rendezheted. Mégis hogyan? Többek között ebben is segít a
Hatékony háztartás egyszerűen című ingyenesen letölthető munkafüzet. Ha még nem kérted, itt megtalálod:
Elég rémisztő tud lenni, amikor neki szegezik a kérdést az ember lányának, hogy: Mik a terveid jövő évre? Vagy még inkább: Mi a célod 2023-ban?
És hát ööö izé… Leginkább gyereket nevelni, helyt állni az otthonteremtésben, közben jó lenne fittebbé válni és a munkahelyen is teljesíteni. És még egy sor ehhez hasonló. Édesanyákkal folytatott munkám során is látom, hogy nekünk, anyáknak jellemzően több, kisebb-nagyobb célunk van, semmint egy hatalmas, mindenekfelett uralkodó. Valószínűleg te sem akarod feláldozni a gyermekeidre fordított időt, a kapcsolataidat, az otthonteremtést vagy akár az egészséged a munka oltárán. Leginkább az egyensúlyt keresed, amelyben képes vagy a családi életet, a saját magadra fordított időt, a munkádat és az otthonteremtést is összehangolni. Egy olyan működést, amelyben jól érzed magad és kiteljesedhetsz, anélkül, hogy bizonyos életterületek meg összeomlanának…
A karácsonyi készülődés több okból is frusztrációt okozó kérdés. Egyrészt népszerű az a nézet, mely szerint nem az ÁNTSZ-t várjuk, hanem Jézust és nem cél a karácsonyi takarításban megrokkanni. Abszolút így van. Ugyanakkor érthető a vágy, hogy szeretnénk kitenni magunkért: és ha nem is tökéletes, de egy élhető rendben-tisztaságban megélni az ünnepet. Ez azonban nemcsak egyetlen skála, amelynek egyik végpontja a “tojok a takarításra”, a másik pedig a “akkor is tökéletesen tiszta lesz minden, ha beleszakadok”.
A legtöbben ésszerű, de jól összerakott adventi-karácsonyi időszakot szeretnénk, a lehető legkevesebb kapkodással és stresszel. Hiszek abban, hogy nem kell fekete-fehéren gondolkodnunk: nemcsak a mindent vagy semmit hozzáállás létezik a karácsonyi készülés kapcsán sem.
Szerintem fontos, hogy megnézd, mi az, amit te, személy szerint fontosnak tartasz elvégezni, milyen karácsonyt szeretnél és hogyan fogod ezt megvalósítani és cserébe miről vagy hajlandó lemondani. Talán a karácsonyi teendők között szelektálsz: például kevesebb fajta süti és aprólékosabb dekor, talán más típusú tevékenységek között mérlegelsz: kevesebb munka, több pihenés és lassú készülődés a gyerekekkel. Talán a karácsonyi teendőidet veszed nagyon minimumra, hogy a munkában teljesíteni tudj év végén. Bárhogy is legyen, a lényeg, hogy tudd: rendben van.
Nem kell megfelelned, teljesítened, túlpörögnöd, rástresszelned. Az is rendben van, ha nagy vendégséget, sokféle fogást és különleges dekort szeretnél. A tervező abban is segítségedre kíván lenni, hogy ezeket a döntéseket te magad hozd meg, hogy olyan legyen a karácsonyotok és a készülődésetek, amilyenre ti vágytok.
Ezért is készítettem el idén az Adventi és Karácsonyi Tervezőt, amely végigvezet a prioritásaid meghatározásán és a technikai részletek megtervezésén karácsony kapcsán.
“Miért kell ennyit beszélni a karácsonyról? Hát ráununk még százszor, mire eljön!”
Nekem ez volt az őszinte vélekedésem jóideig a karácsonyi tervezéssel kapcsolatban. Túlgondolásnak, plusz erőfeszítésnek, felesleges körnek éreztem. Küzdöttem a gondolattal, hogy mégis minek ez a nagy készülődés, ráununk mire eljön a valódi ideje az ünnepnek.
Aztán évről évre egyre halkabbak lettek bennem ezek a hangok, és elkezdtem egyre reálisabban látni az ünnepet és annak várását. Megtetszett, hogy már Adventben lehet ünnepi hangulat, fények és sütiillat. De ami a legnagyobb felismerésem volt ezzel kapcsolatban az az, hogy a karácsonyra készülés mind fizikai mind lelki szinten elkezdett annak fokmérője lenni, hogy hol tartok én, mint egyén. Én mint Évi, mint személyiség, mint képességek birtoklója, egy szóval önmagam. Kis tét mellett próbálgattam magam és elkezdtem erre az időszakra úgy tekinteni, mint aki egy kisebb teszten megméretteti magát (tudjátok olyanon, amin nem szétgörcsölöd magad, hanem kellemesen izgulsz, hogy milyen szuper lesz, de azért kihívást is jelent).
Sikerül-e egyre jobb karácsonyi ajándékkal készülni? Bemutatja számomra, hogy mennyire ismerem azokat, akik körülvesznek, akiket szeretek. Figyelek rájuk, hogy mindez sikerüljön.
Sikerül-e kereten belül maradni anyagilag: mennyire vagyok praktikus, hatékony, jól gazdálkodó ember.
Sikerül-e kényelmes-otthonos helyet teremteni adventre, karácsonyra. Hiszen ez nem megy anélkül, ha az év többi részén nincs rendszere ennek.
Sikerül-e a gyermekeimre ráhangolódnom. Ez is tulajdonképpen az egész éves kapcsolatunknak a lenyomata.
Sikerül-e közösségi szinten egyre nagyobb részvételt tanúsítanom: pl. adventi vásárt szervezni a gyülekezetben, karácsonyi műsor betanításában segíteni stb.
Tudok-e befelé figyelni, megpihenni, lelkileg növekedni? Ez az egész év során jó, ha elkísér.
Így vált szép lassan az évek során a karácsonyi készülődés számomra a habbá a tortán. Vagy a jéghegy csúcsává, amely nem önmagában van, hanem sok-sok dolog ott van alatt a mélyben, amely megalapozza azt, ami kilátszik.
De volt olyan karácsonyom is, amikor az volt a cél és siker, hogy minél olcsóbban sikerüljön mindent megoldani, és olyan is előfordult, mikor a munkára összpontosítottam és sok volt a sebtében és drágábban vásárolt ajándék és étel ebben az időszakban.
Én azt gondolom érdemes úgy tekinteni a karácsonyra, mint egy
mini teszt a prioritásaidhoz, hogy valóban azt csinálod-e, amit fontosnak tartasz és amit annak tartasz azt be tudod-e illeszteni ebbe az időszakba
Szóval hajrá a készülődéssel, és ha a korábbi évekre a görcsösség volt jellemző, próbáld ki idén tényleg jól felmérve a prioritásaidat csak annyit tenni, amely nektek jó. Boldog anya, boldog család
Ha a lényeg, a fő üzenet, az hogy Jézus Krisztus, Isten fia eljött a földre hogy megváltson minket bűneinkből, a helyén van, akkor úgy gondolom az adventi időszak részletkérdéseiben bátran lehetünk szabadok.
Oszd meg tapasztalataidat, kérdéseidet a tervezővel kapcsolatban és készüljünk együtt a Rendszerető anyukák (új) facebook csoportban. Ha pedig már a jövő éves céljaidon gondolkodsz, akkor is érdemes lesz figyelned, mert az évtervező workshopon ezzel fogunk foglalkozni. Lehetőséged van ingyenes konzultációt is egyeztetned velem, hogy tisztábban láss a céljaidat és az oda vezető utat illetően.
Időről időre el szoktam készíteni egy héten keresztül a 168 órám eltöltésének naplóját. A mérést 15 perces sávokban végzem: egy egyszerű excel táblában vezetem, hogy mivel is teltek a 15 perceim. Így szép kis mozaikot kapok: az időm eltöltésének összessége megmutatja, hogy mennyi időt fordítok egy-egy életterületre. Ezt a gyakorlatot a hozzám forduló édesanyáktól is szoktam kérni, és az a tapasztalat, hogy már maga a mérés is változásokat és nagy felismeréseket is szokott hozni az időtöltés kapcsán.
Avagy a rend, az időgazdálkodás, a pénz és a lakberendezés ellentmondásos kérdései
Régóta motoszkál bennem egy ellentmondás az időgazdálkodás és a háztartásszervezés kapcsán. Ugyanis arra jöttem rá, hogy nem feltétlenül az a jó rend, amelyben sok munkaórányi pénzed áll, vagy amelyet hitelből, a jövőd idejének elköltésével alkottál meg. Olvass tovább, hogy megtudd, miért is gondolom így!
A hobbinak indult blog már egész hamar küldetéssé, életcéllá nőtte ki magát, a márka születésnapja pedig azt hiszem jó alkalom arra, hogy áttekintsük a mögöttünk álló utat illetve a jövőbeli terveket.
Van, aki azt mondja: az anyaságot nem lehet könyvből megtanulni, erre rá kell érezni. Én másképp gondolom: az anyaság érzelmi részét ha nem is, de a neveléssel kapcsolatos információkat, a saját időnkkel és erőnkkel való bánás módját, a háztartás megszervezését bizony meg lehet tanulni. Ezzel a céllal született meg az Anyu tervez blog.
Mert most őszintén, ki az aki egy teljes recepttárral, menütervezési sémával és gyereknevelési arzenállal a fejében születik? Mindenki tanulta valahonnan. Lehet, hogy a szüleinktől, nagyszüleinktől ellestük rengeteg hasznos dolgot, de az, hogy a saját életünket és a családi életünket hogyan szervezzük meg, arra bizony nincs kész, előre bekészített recept, amit a szülés utáni első nap elővehetünk. Ezt az utat magunknak kell kitaposnunk. De miközben erre rájöttem, azt gondoltam: biztosan találhatóak térképek, amelyek segítségével én is könnyebben megtalálhatom a saját utam. És igen, tényleg léteznek ilyen eszközök és módszerek, amelyeket ahogy elkezdtem felfedezni, és a saját életembe beépíteni, egyre inkább hajtott a vágy, hogy mindebben a többi édesanyának is segítsek. Hogy nekik már egyszerűbb és gyorsabb legyen az út a részletesebb térkép segítségével.
Innen indult az Anyu tervez blog: működő eszközöket és módszereket akartam bemutatni illetve a saját tapasztalataimat, amelyek révén minél több édesanya tudja jobban beosztani az idejét, több figyelmet fordítva arra, ami számára fontos. Meg akartam könnyíteni a káoszos kisgyeremekes hétköznapokat, és lehetőséget adni az anyák számára, hogy önmagukat se hagyják ki a képletből: tervezzenek énidőt, töltődjenek, találják meg a küldetésüket, hivatásukat.
A blogolás mint eszköz azonban hamar elérte a benne rejlő lehetőségeket, így az egyoldalú kommunikációt kétoldalúvá szerettem volna tenni, és egy olyan közösséget formálni, ahol egymástól tanulhatunk: így született meg a Rendezett anyukák csoport 2018-ban. Itt egy tavaszi rendteremtő kihívással indultunk, amely nektek és nekem egyaránt sokat adott: két bárányhimlős gyermek mellől számomra igazi felüdülés volt a rendrakással való foglalkozás, amibe ráadásul a kicsiket is igyekeztem belevonni, így elterelve az ő figyelmüket is a betegségről.
Azt viszont hamar megéreztem, hogy a sablon vagy instant megoldások nem értelmezhetőek a családok tekintetében. Egyéni utak, egyéni megoldások vannak, amelyekhez én személyre szabott segítséget szeretnék nyújtani. A coaching pedig pont ezzel az eszköztárral vértezett fel. 2019-ben költöztünk Poroszlóra, majd novemberben elkezdtem Debrecenben az Antener Coachképzőben a life coach képzést. Az eredetileg tervezett áprilisi zárás a járványhelyzet miatt júniusra csúszott, én pedig eléggé reményvesztetté váltam a helyzettel kapcsolatban. Egy kisebb gödör után végül mégis úgy döntöttem, hogy belevágok és hivatásszerűen, coachként támogatom az édesanyákat, megélve ezzel azt, amire a küldetésem érzem.
Már előtte is mindenképp bennem volt a vágy, hogy az anyák életét könnyebbé tegyem, saját önismeretükben támogassam, így 2020. szeptemberében elindult egy kis csoportos munka, amely egy nagyszerű csapatot kovácsolt össze. A 2020. november 1-én induló vállalkozásomnak ők lettek az első ügyfelei. E helyről is köszönöm lányok a bizalmat! Ez a csapat egyébként egy évig együtt is maradt: az Anya rendben van! klub hónapról hónapra fejlődött.
Az önismereti, inspirációs kérdések és feladatok, tematikussá nőtték ki magukat, majd nyáron kialakításra került a www.anyutervez.hu honlap, és ezen belül őszre kész lett a tanfolyami felület is: ide hetente kerülnek fel a témát támogató videós és írott anyagok, illetve nyomtatható segédletek, munkafüzetek. A csoportos coachingok is folytatódtak: szerdán és pénteken, amelyekből mára a pénteki 9-11-ig tartó maradt a fő esemény. A facebook csoportunk továbbra is él és virágzik: a klubtagok kérdezhetnek a téma kapcsán, de hozzák aktuális kérdéseiket, helyzetüket is. Egyszerre vagyunk tanuló közösség, és egymást támogató, motiváló baráti anya-társaság.
A honlap születéséhez hadd kanyarodjak még egy kicsit vissza: Májusban indult el az a folyamat, amelynek során kialakításra került a márka arculata, elkészült a logó, és ezután a honlap. Fontos volt ebben a szakaszban, hogy pontosan meghatározzam mit képviselek, mit kommunikálok, hogyan szeretném megmutatni magam és a szolgáltatásomat. Ez nekem is segített abban, hogy tisztázzam, pontosan milyen formában és milyen témákban tudok segítséget nyújtani.
A csoportos szolgáltatást mindenképp szerettem volna fejleszteni és előtérbe helyezni: azt láttam, hogy hatalmas előnye a közösségbe tartozásnak, amely biztonsági hálót ad és a tudatot, hogy van hová, kihez fordulni az édesanyáknak. Örömöt, bánatot megosztani, kérdéseket feltenni, közben pedig tanulni, fejlődni az időgazdálkodás, tervezés, háztartásszervezés, családi élet külső-belső megélése kapcsán. Ugyanakkor azt is észrevettem, hogy van, akinek az egyéni forma működik jobban: szeretne gyorsan, fókuszáltan, személyre szabottan haladni. Erre is dolgoztam ki szolgáltatáscsomagokat:
Az Anyu cél- és időtervez csomag a márka nevéből származik, és arra utal, hogy a 4 alkalmas közös együttműködésünk során a saját időkezelési, életszervezési elakadásodat számoljuk fel. Ideális számodra ha kézben akarod tartani a családi élet szervezését, új célokat tűznél ki a párkapcsolatodban, vagy családi szinten, szándékodban áll kialakítani egy olyan időgazdálkodási és tervezési rendszert, amelynek segítségével nem csak a kötelező feladataidat tudod beütemezni, de nyomon tudod követni az álomprojektjeidet is, amelyekről eddig azt hitted, nincs rájuk időd. Akkor is hasznos, ha szeretnél egyensúlyt találni a munkába visszatérés és a családban való helytállás között.
Végül az Életszervezés mesterfokon mentorprogram az, amelyet egyedileg, közös megállapodás alapján alakítunk ki, hogy teljesen a kezedbe vedd az életed irányítását, és felszámold kívül-belül a káoszt.
Hálás vagyok, hogy 6 éve hallgattam a férjemre, amikor biztatott, hogy a bennem lévő buzdítást, motivációt, használjam arra, hogy más édesanyákat is segítsek az útjukon. Segített az anyutervez.com blog kialakításában és mellettem állt, támogatott az úton, hogy mindez hosszú távon is működjön. A coachképzés során mind anyagilag, mind pedig a gyerekek felügyelete kapcsán segítő kezet nyújtott, hogy az az álom, amely elkezdődött egy bloggal és egy maroknyi olvasóval, már a küldetésem megélése lehessen.
A február egyébként is nagyon kedves hónap számomra, hiszen nemcsak az Anyu tervez márkának, hanem nekem is ekkor van a születésnapom. Idén töltöm be a 30. életévemet.
A klubban tanultak gyakorlatba ültetésére kiváló alkalmat kínálnak a heti 2 órás csoportos coachingok, valamint a közös facebook csoportunk. Ám az egyéni feldolgozáshoz még nagyobb löketet tud adni, amikor csak rád figyelve, a saját megoldásaidat járjuk körül. Akciótervet alkotunk, a csoportban pedig segítek, hogy úton is maradj. Ezt a lehetőséget a klubtagság első hónapjában bármikor felhasználhatod, ehhez fogok időpontfoglaló táblázatot is közzétenni a klubban.
Várunk szeretettel egy inspiráló anya-csapatban, ha szeretnél jobb önismeretre szert tenni hatékonyabban beosztani az időd, és együtt fejlődni anyai sorsközösségben 😊
Célokat tűzöl ki, és meg is valósítod őket, az addig vezető úton pedig rengeteget tanulsz: legfőképpen önmagadról. Addig is, amíg elindulsz velem, velünk ezen az úton, akár csoportos akár egyéni formában, fogadd szeretettel ezeket a célkitűzést elősegítő anyagokat:
Ha még nem tetted, nem vagy elkésve, ha most, januárban értékeled ki a mögötted álló évet és tekintesz előre. Tulajdonképpen az év bármelyik szakaszában tervezhetsz, a naptári forduló viszont kiváló emlékeztetőül szolgál, hogy ideje van a reflektálásnak. Most arról számolok be, milyen volt az én 2021-es évem és mik a terveim 2022-re.
Talán már te is hallottál róla, hogy a nagy elánnal tett újévi fogadalmak nagy része már nulladik percben kudarcra van ítélve, mert:
irreálisan nagy vagy drasztikus váltást követel meg
túl sokféle új dolgot szeretnél bevezetni egyszerre
nincs hozzá cselekvési terv
nincs hozzá nyomonkövetési rendszer
Most nézzük meg ezeket az okokat egyesével, hogy te ne teljesíthetetlen újévi fogadalmakat tegyél, hanem olyan célokat tűzz ki az életedre nézve, amelyeket el is tudsz érni és közben kiegyensúlyozottabbá, boldogabbá, elégedettebbé válhatsz.
Irreálisan nagy elvárások helyett
Ha olyan újévi fogadalmat teszel, hogy mostantól soha nem eszel csokit, vagy hogy minden egyes nap edzeni fogsz, holott eddig még 2 emeletet is inkább lifteztél, akkor egyértelmű, hogy ez túl nagy kihívás lesz számodra. A januári kondibérlet után a februárit már nem valószínű, hogy megveszed. De akkor hogyan lehet ezt jól csinálni? – Olyan célokat tűzz ki, amelyeket teljesíteni tudsz: persze kell a kihívás, de légy reális. Ha eddig nem futottál 100 métert sem egyhuzamban, akkor nem biztos, hogy a maraton lesz a te jövő évi célod. Nézd meg, hogyan tudsz egy reálisabb ütemtervet, mérföldkövekkel együtt felépíteni a célod eléréséhez.
Túl sokféle új dolog helyett fókuszálj!
Mostantól minden nap olvasol, eljársz edzeni, megreformálod az étrended, elkezdesz egy sulit amit régóta szerettél volna és a gyerekekre is több időt fogsz szánni. Korán fekszel és korán kelsz, miközben pihentető mennyiségű és minőségű alvásod is lesz. Aha. Mikor minden területen egyszerre akarsz valamilyen változást bevezetni, az akaraterő tartalékaid hamar kimerülnek, és végül nemhogy mind a 10 célt nem éred el, de egyet sem. Ha szokásokról van szó, egyszerre egyet vezess be az életedbe és majd ha megszilárdult, akkor lépj tovább. Ehhez is szeretnék segítséget nyújtani, részletekkel később jelentkezem.
Legyen cselekvési terved!
Hiába a szép nagy cél, ha nem tudod hogyan is fogod elérni. Ha nincs lépésekre bontva, a mérföldkövek nem világosak, akkor a fiók mélyén marad a szuper ötlet, frusztrációt okozva, hogy ezt sem érted el. Ha van terved, az segít abban is, hogy reálisabban lásd a céljaid. Látni fogod mi fér bele az idődbe, és ez abban is segít, hogy tényleg a legfontosabbakra koncentrálj.
Legyen egy tervezési-nyomon követési rendszered!
Ebből következik, hogy ha nem vezeted sehol, hogy hol tartasz akkor könnyen meglehet, hogy az élet, amit élsz és a céljaid teljesen más utakon járnak: a célok csak a papíron léteznek, a cselekvés nem követi ezt, mert az idődet nem ennek megfelelően tervezd meg. Épp ezért nélkülözhetetlen, hogy legyen egy olyan rendszered, amelyben a céljaid megvalósulását nyomon tudod követni, és aszerint tudod megtervezni a hónapodat, hetedet, napodat. Legyen szó arról, hogy vissza akarsz térni a munkába vagy arról, hogy szeretnéd kézbe venni a háztartási teendőket, hogy több időd jusson pihenésre, feltöltődésre. Lehet, hogy a baráti kapcsolataidat szeretnéd erősíteni és ehhez kellene valamilyen nyomonkövetés, talán új ismeretekre szeretnél szert tenni könyvolvasás révén, vagy egyszerűen csak jó lenne összehangolni az életed egyes területeit egymással. Egy tervezési rendszer mindenképp szükséges lesz ahhoz, hogy az időd ne folyjon ki a kezeid közül és értékesen, céltudatosan tölthesd meg a napjaid.
Munkafüzet a tervezési rendszered kialakításához!
Valósíts meg a céljaid, kövesd nyomon az életterületeid, és tartsd kezedben az időd! Egy tervezési rendszer felépítésével mindez lehetségessé fog válni. Az Anya rendben van! klubban januárban pont ezen fogunk dolgozni! Megmutatom azokat az eszközöket és módszereket, amelyek anyaként a legjobban tudnak működni és segítek személyre szabni a saját rendszeredet!
Gyere, tűzzük ki együtt azokat a célokat, amelyek a következő évben szeretnél elérni, majd valósítsd is meg őket a tervezési rendszered kialakítása révén!
Az Anya rendben van! – klub tagjai számára az Évtervező workshop ingyenes, tarts velünk!
Anyu tervez blog és coaching 