Most nagyon felszívtam magam, mert az utóbbi időben megint elborított minket a kacathalom. Ebben részben én is hibás vagyok, ám mostantól nem veszek műanyag játékot, ha annak van megfelelő fa vagy textil alternatívája (nyilván a legó kivétel, de mondok egy titkot: abból sem kell fél milló forint értékű készletet felhalmozni egy egész szekrényt kitöltendő). A meglévő játékokat nyilván nem dobom ki pánikszerűen ökoszívrohamot kapva a felismerés hatására, de egészséges szintre hozom ezt is. Ezzel párhuzamosan megkérem a rokonokat is, hogy karácsony apropóján (se) halmozzák a gyerkőcöket mindenféle műanyag izébizé fityfenével. Ha tovább olvasod, azt is elárulom hogyan.
Hogy az egyszerűbb gyermekkor eszméjét könnyebb legyen a gyakorlatba is átültetni, olyan játékokat, eszközöket szeretnék bemutatni ebben az új sorozatban, amelyek ezt segítik elő. A könyvben részletes leírást kaphatunk arról, hogy milyen típusú játékokat selejtezzünk ki, valamint arról is esik néhány szó, hogy melyeket érdemes megtartani. Ám a konkrétumokban már magunk kell lépéseket tennünk, és az életkor előrehaladtával újra és újra meghozni azokat a jól átgondolt, tudatos döntéseket, amelyek hozzájárulnak gyermekünk boldog, kiegyensúlyozott, egyszerűbb gyermekkorához. Bővebben… →
Az egyszerűbb gyermekkor megvalósítását a környezet átalakításával kezdtem. A 3,5 éves illetve a 10 hónapos gyermekeim közös szobán osztoznak, így külön kihívást jelentett számomra, hogy úgy alakítsam ki közös környezetüket, hogy az mindkettőjük számára megfelelő legyen. Azt hiszem, tökéletes megoldás nincs ebben az esetben, hiszen más életkori sajátosságokkal rendelkeznek gyermekeim, más játékok keltik fel az érdeklődésüket, sőt még a nemük is különböző. Akkor mégis hogyan láttam neki? Mutatom! Bővebben… →
Két éve, nagyon óvatosan léptem arra az útra, amelyről akkor még azt sem tudtam, hogy neve is van: minimalizmus. (Erről egyébként ITT írtam akkor) Egyszerűen ráébredtem, hogy a sok tárgy halmozásának (amelyet addig talán célnak, vagy a siker mérőeszközének is tekintettem) semmi értelme. Még többet dolgozni, hogy még több pénz legyen, hogy minél több cuccot lehessen vásárolni… hogy aztán ne maradjon időnk élvezni azokat. Őrültségnek hangzik, mégis ezt csináljuk sokszor. Mindeközben pedig elsuhan mellettünk a pillanat, amelyet elfelejtünk megélni. Bővebben… →