Még következetes gyermeknevelés mellett, egy „kisangyallal” is időről időre felmerülhetnek olyan problémák, amelyeknek ha nem vesszük elejét idejében, felnövekedve nagy károkat okozhatnak. Számomra jelenleg az alvás problémakör jelenti a legnagyobb gondot, ezt igyekeztem megoldani. De bármivel is küzdesz jelenleg, érdemes egy kis helyzetelemzést végezni, majd meghatározni, hová szeretnénk eljutni. Ezután felépítjük az odavezető utat.
Miért kell egyáltalán terv?
Nem kötelező tervezni. Nevelhetünk és cselekedhetünk ötletszerűen is: ma így, holnap úgy. Ma bejöhet a nagy ágyba, holnap nem. Ma fürdés előtt van mese, holnap meg csak fürdés után. Szabadon változtathatjuk a szabályokat. Más kérdés, hogy megéri-e. Ha ötletszerűen nevelünk, és következetlenek vagyunk a saját szabályainkhoz (ezáltal önmagunkhoz), azzal azt érjük el, hogy a gyermek összezavarodik, és nem fogja tudni mihez tartsa magát. Ha nincsenek korlátok, melyek kapaszkodót nyújtanának, könnyen eleshetünk: baba és mama egyaránt. A terv segíti a következetességet, és a irányt mutat számunkra, hogy a nehezebb napokon is rajta maradjunk a saját ösvényünkön. Ezért megpróbáltam átgondolni jelenlegi alváshelyzetünket, és megtervezni a célhoz vezető utat. (update: A tervezés fontosságáról általánosságban itt írtam)
1. Konkrét problémák megfogalmazása
Mit is takar pontosan az alvás probléma? Nappal nem alszik jól, vagy épp éjjel? Én pontosan igyekeztem megfogalmazni mi zavar, mit látok gondnak az alvással kapcsolatban. Náluk ez az éjjelenkénti többszöri sírva felébredés, éjszakai szoptatás, nagy ágyban alvás.
2. Lehetséges okok felderítése
Az alvás kapcsán rengeteg tényező gondot okozhat. Érdemes utána olvasni, mert tényleg néha már nevetségesen sok variáció lehetséges: melege is lehet, de akár a hálózsák is zavarhatja… Elképzelhető, hogy túl sok inger érte, vagy épp túl kevés… Kényelmetlen a pizsama, kemény a matrac, rosszat álmodik, telihold van, vihar van, növekedési ugrás, szeparációs szorongás, hasfájás (nagyobbaknál is, ha olyasmit eszik), éhség, szomjúság… De a lényeg: fogzás! És mire 20 fog kijön, az időbe telik, szóval mindig lesz ok a sírásra…
A lelki tényezők is szerepet játszhatnak a nem-alvásban.
Lehet, hogy többet igényelné anya jelenlétét a kicsi nappal, de mivel nem kapja meg, éjjel pótolja. Vagy pont túl sokat kap az anyából, amihez hozzászokva éjjel is igényli a közelséget. Ezt a dolgot nehéz megfejteni számomra. A rossz álmok szintén közrejátszhatnak: ha néz TV-t vagy meséket
a gyermek, elképzelhető, hogy azt dolgozza fel álmában. Nem is gondoltam eddig, hogy a Némo nyomában c. filmben milyen sokkoló lehet egy 1-2 éves számára a szülők elvesztése. De ugyanez elmondható a Jégvarázsra és sok hasonló filmre is. 90% szép és kellemes történet mellett a 10% nehéz rész feldolgozatlanul marad a gyermek számára.
Előfordulhat az is, hogy az anya, vagy a család feszültségét érzi a baba, és ezért feszült ő is éjjel: sír és természetesen a biztonságra vágyik: anyára, aki ezáltal nem tud aludni, és még feszültebb lesz…
Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt sem, hogy a gyermek azt tudja, amit tanítottunk neki, ahogyan megszokta a dolgok rendjét és működését. Ha azt mutattuk be neki, hogy az elalváshoz anya melle kell, vagy, hogy ringat apa, akkor ezt tanulta meg a baba, így tud elaludni. Néha nehéz elismerni, de mi tanítjuk meg, hogyan mennek a dolgok ebben a számára még új világban. Ő itt az újonc és mi vagyunk a tapasztalt öregek, akik megmutathatják, mi hogy zajlik, hogy érdemes csinálni. Az alvással sincs ez másképp. Úgyhogy ha változtatni akarunk, könnyen elképzelhető, hogy előbb nekünk kell változunk.
3. Cél
Mit szeretnél elérni egészen pontosan? Világosan kell látni a célt, hogy véghez is tudjuk vinni. Az én célom az, hogy önállóan aludjon el a kislányom, ne szoptatás közben, és aludja végig az éjszakát maximum egy felkeléssel a saját ágyában. Jól hangzik ugye? Azért álmodozni szabad! Legalább tudom, mit szeretnék elérni. Ha konkrétan megfogalmazod a célt, következetesebben tudsz viselkedni, és látod, hová szeretnél eljutni.
4. Megoldási lehetőségek
Én ide piszkozatként rengeteg dolgot számításba vettem és már ki is próbáltam: takaró vagy hálózsák, hideg vagy meleg, sötét vagy félhomály, csend vagy zaj. Lecseréltem a pizsamáját a saját méretnél eggyel nagyobbra, kipróbáltam homeopátiás kúpot a fogzásra, újfajta fogíny gélt. Elhagytuk az éjszakai szoptatást, helyette teát kap, ha szomjas. Igyekszem az ágyában tartani, tehát nem veszem át a nagy ágyba, hanem a saját helyén nyugatatom szavakkal és simogatással.
5.Megoldási terv ütemezéssel
Sorba szedtem és rendszereztem a megoldási lehetőségeket, és időpontokat rendeltem hozzá. Mivel az éjszakai szoptatáson kívül fokozatosan a nappalit is szeretném elhagyni (hiszen már jóformán csak az elalváshoz használjuk cumiként), az elválasztással is összekapcsolódott a terv. Ennek megfelelően belevettem a tejital adásának elkezdését és új lefekvési rituálé kialakítását is. Első lépésként az éjszakai szoptatás elhagyását jelöltem meg, majd a nagy ágyból való kiszoktatást. Ezután a nappali altatás új rituáléját vezetem be a tejitallal egyetemben. Legvégül az esti elalváshoz szükséges szoptatást szeretném abbahagyni, és más módon elaltatni szemem fényét. (update: Ilyen, amikor sikerül az elválasztás, és tovább kell lépni lelkileg is) Csak az a helyzet, hogy nemcsak Léna tanulta meg azt, hogy így kell elaludni, hanem én is, és egyelőre fogalmam sincs, hogyan fogom másképp átsegíteni Álomországba. (update: a kellemes altató zene, és az ágyában történő meseolvasás, összebújással jó alternatívának bizonyul)
Szerintem fontosak a tervek és hogy következetesek legyünk a gyermekünkkel és önmagunkkal szemben is. Ám azt sose feledjük, hogy a legjobb tervek is hiábavalóak, ha kimarad belőlük a szeretet.
“Alvás-terv” bejegyzéshez ozzászólás