Megvan az a szitu, amikor elmész vásárolni, hogy kifejezetten magadnak vegyél valamit, mert konkrétan szükséged van egy adott ruhadarabra, és hazaérve azt veszed észre, hogy rengeteg dolgot vásároltál a gyerekeknek, csak épp azt nem vetted meg magadnak, amiért elindultál? Vagy amikor már eleve úgy kalkulálod a költségeket hó elején, hogy a gyerekeknek mindenre szép jut, a te részed meg valahogy kimarad?

Esetleg az is ismerős lehet, amikor az alapján választasz ruhát, hogy mi lesz praktikus a gyerekkel: ne legyen igényes vagy könnyen sérülő anyag, meg persze fehér sem, hiszen elég, ha csak rád néz a kicsinyed, máris ötféle módon lesz koszos. Ékszerek kimaradnak, mert beleakad, kitépi, letépi, szoknya nem jó a homokozóba, magas sarkú meg a babakocsihoz. Ismerősek ezek a korlátozások nekem is, és szerintem ezek rendjén is vannak az első időszakban, pici baba mellett. Sőt, utána is, ha az édesanyának ez megfelelő. De mi van, ha vágyik másra is anyaként?

Az gáz, meg ciki? „Minek az ilyennek gyerek?” – olvashatjuk az éles facebook kommenteket a téma kapcsán. Nincs, aki igazságot tegyen, én is csak a magam gondolataival, elképzeléseivel szolgálhatok. Én pedig hiszem és remélem, hogy mindnyájan a legjobbat akarjuk a gyermekünknek, és többé-kevésbé önmagunknak is. És hogy ebben hol húzódik a határ az önzőség és egészséges önmagunkra odafigyelés között azt nehéz megállapítani. Leginkább azért, mert egyén- és szituációfüggő. Szerintem nincsenek tuti receptek és egyetlen megoldások. Emberi sokszínűség és lehetséges utak vannak. Az egyéni megoldásod pedig rajtad áll legfőképp.

Akkor hol húzhatjuk meg a határokat és hogyan teremthetünk egyensúlyt? A bejegyzést a BonPrix támogatta.

Amikor ismét lehetőségem nyílt, hogy a BonPrix bloggers program keretében rendelhessek a webshopjukból, a következő gondolatok fogalmazódtak meg bennem:

• Végül is mindenem megvan, mit is rendelhetnénk? Lehet, hogy visszamondom.
• Valami csinos ruhát keresek magamnak!
• Már akkor inkább a kislányomnak! Annyira gyönyörű tüllruhák és szebbnél szebb „pörgős” szoknyák vannak a méretében.
• Igen, biztosan a gyermekemnek vásárolok, nem gondolhatok folyton magamra!
• De nekem szükségem lenne egy cipőre… Természetesen valami anyabarát kivitelre: sötét legyen, hogy ne koszolódjon könnyen, ne legyen sarka, semmi extra vagy feltűnés.
• És aztán beleszerettem egy hófehér Skechers szabadidőcipőbe…

Persze, nem épp sarazásra van kitalálva a Tisza-tó partjára, meg az udvaron szaladgálni a gyerekek után… Úgyhogy egyértelműen le akartam tenni az ötletről, de aztán csak nem bírtam ellenállni: akár praktikus a fehér szín kisgyermekes édesanyaként, akár nem, egyszerűen most magamra gondoltam. Igen, önző voltam, mert nem a gyerkőcöknek választottam ruhát, és magamnak is olyat vettem, ami nem épp baba-kompatibilis. De egy kicsit kiléptem abból, hogy „csak így lehet”, kiléptem abból a kocka nézőpontból, amelyet részben a gyerekekkel való praktikus életmód kialakítása miatt vettem fel. Most egy kicsit lazítottam ezen, hogy önmagam is lehessek.

Hiszem, hogy egy nő mikor édesanyává válik, azzal nem veszteség éri, nem lesz kevesebb, nem a lemondások fogják ezentúl uralni az életét, épp ellenkezőleg. Önmaga egy jobb verzióját találhatja meg a saját teljességében.

Az első időkben ugyan csupa lemondásnak tűnik az anyaság: a testünkről, az időnkről, a szabadságunkról való lemondásnak. De aztán egyre inkább egy fejlődés rajzolódik ki, egy növekedés –ha teszünk érte – amelyben még inkább az igazi önmagunkká válhatunk: immár egy (vagy több) csodás kisgyermekkel az oldalunkon. És egy idő után – hogy kinek mennyi, az teljesen egyénfüggő – már nemcsak a gyermekünk relációjában láthatjuk magunkat, hanem önmagunkként, egy sokkal teljesebb egyénként, mint akik a gyerekek nélkül lennék.

Én már nem azt nézem, hogy mit vesztettem azzal, hogy anya lettem –a saját személyiségem és identitásom szempontjából – hanem azt, hogy mivel lettem több. A gyermekek, mint kincsek, egyértelmű nyereségek, itt most arra gondolok, hogy a személyiségem hogyan növekedett.

Ha 5 dolgot kellene kiemelned, amelyben fejlődtél azóta, amióta anya vagy, melyek lennének azok? Türelmesebb lettél, jobb problémamegoldó vagy ügyesebb időzsonglőr? Már nem ütnek szíven a váratlan helyzetek és simán cipelsz 10 kilót szinte egész nap? Miben lettél jobb és több?

Én az utóbbi időben abban fejlődtem, hogy elkezdtem felfedezni, hogy bizonyos dolgok nem egymást kizáróak: nem egyenes arányos, hogy a „csakanyaság” égisze alatt lehetséges a gyermekeknek a legjobbat adnom, és attól, hogy valaki figyel magára, még nem biztos, hogy azzal sérül a családja, sőt! Rengeteg esetben sokkal inkább mindenki nyer.

Végül megrendeltem a cipőt és nem bántam meg. Nem biztos, hogy hosszú távon is fehér marad (2 hete többé-kevésbé azért tartja magát, nedves rongyos áttörlések révén), de nagyon tetszik és ami a legjobb: iszonyú kényelmes. Gyakorlatilag szó szerint, mintha rám öntötték volna, nem is tudok visszaemlékezni, hogy volt-e valaha kényelmesebb cipőm. https://www.bonprix.hu/kategoria/954/noi-sportcipok/

Mivel szülinapom alkalmából 10%-os kedvezménykuponom is volt, belefért a keretbe, hogy a fenntartható divat kollekcióban is szétnézzek. Ezt itt találjátok: https://www.bonprix.hu/kategoria/3766/kollekcioja-fenntarthato-divat

Izgatottan vártam a kínálat növekedését, de erre még sajnos továbbra is várnom kell. Meglátásom szerint nagyszerű kezdeményezés a Bonprix részéről a Fenntartható kollekció, a környezetvédelem, az etikus és környezetkímélő ruhaelőállítás, így mindenképp várom a folytatást ennek kapcsán. Remélem, hogy kis idő múltán, már nem is kell külön kiírni egy-egy ruhadarab kapcsán, hogy „fenntartható”, „biopamut” vagy „újrahasznosított”, mert annyira egyértelmű lesz, hogy csakis így lehetséges ruhát készíteni.

Most azért a viszonylag szűk kollekcióból egy fekete midi szoknyát választottam a szokásosnál eggyel nagyobb méretben. Történt ugyanis, hogy az utóbbi pár hétben rám ugrott 2 kiló, és a csinos szoknyáim elkezdtek szorítani itt-ott. Lényeg a lényeg, kellett egy 36-os szoknya a 34-esek helyett 😀 Tudtam, hogy ez nem annyira alkalmi fazon, pontosabban anyag, mert a leírásból kitűnt, hogy 100% biopamut és a véleményezők is megerősítettek ebben. Ennek ellenére, vagy pont ennek köszönhetően pont tudom vele hozni azt a laza eleganciát, amit képviselek.

Összességében tehát örülök, hogy mertem magamra gondolni ebben az esetben, és ezt javaslom más édesanyáknak is. Nem a gyerkőc rovására, nem a kizárólagossággal, de úgy, hogy abból mindenki profitálhasson. Nem minden esetben lehetséges, de lehet törekedni rá.