A karácsonyhoz való viszonyom elég hektikus mintázatot mutat: afféle se veled, se nélküled. Krisztus születésének ünnepét kiemelt helyen hordozom a szívemben, és az adventi időszakot is nagyon szeretem. A hangulat, az összetartozás érzése, a bekuckózás, csodavárás, a havas táj és a meleg otthon kontrasztja, a lelassulás. De vajon tényleg lelassulunk? Vagy ahhoz, hogy ezt elérjük, már októberben tennünk kell lépéseket?!

Hiszen annyi teendőnk akad az év végi hajtásban, miközben a hétköznapi feladatok mellett még karácsonyi csodavilágot is kell teremtenünk, az ajándékvásárlással, készítéssel, csomagolással, takarítással, ünnepi főzéssel, vendégvárással egyetemben. Mindezt úgy, hogy közben azt sugalljuk, hogy ez milyen fantasztikus, „lassú” és stresszmentes időszak.

Hogy elkerüljük a kapkodást, elkezdünk hamarabb készülni. Hiszen az adventet már novemberben elő kell készíteni (pl. adventi koszorú, kalendárium, lakásdekor). De továbbmegyek, ajándékötletek sőt, azt ajándékok beszerzés is korábbra csúszhat, hogy elkerüljük az adventi időszaki kapkodást. Ezt sugallja az is, hogy az üzletek polcain már október közepén megtaláljuk a karácsonyi dekort és a megfelelő ajándékötleteket.

Másrészt az adventnek megvan a maga hangulata sőt, az ősznek is. Kicsit erőltetett siettségnek érzem, mikor már ősszel a karácsonyon gondolkozunk. Másrészt sok dolog el(ő)készítését megkönnyíthetjük, ha időben gondolkozunk már ezen az időszakon, és valóban stressz mentessé tehetjük az ünnepi csodát. Úgyhogy felemás érzéseim vannak a karácsonnyal kapcsolatban.

Talán az a hozzáállás csökkent a disszonáns érzéseken, ha nem zárkózom el teljesen a karácsonyi gondolatoktól már ősszel sem, de nem vetem még bele magam a készülődésbe idő előtt. Ez azt jelenti, hogy már észben tartom az adventra való felkészülés teendőit, hogy szeretnék adventi kalendáriumot venni, vagy csinálni, de még nem fogok hozzá. Ha látok valamit, ami nagyszerű ajándékötlet lenne, akkor felírom azt, de a beszerzést november vége-december elejére hagyom, nem úszom karácsonyi csomagolópapírban már októberben. A kézzel készített ajándékok esetében pedig ha jó ötlete bukkanok, szintén feljegyzem, és amikor Lénával kreatívkodni szeretnénk, elkezdünk egy-egy ilyen ötletet. Főképp az időigényesebb alkotások esetén jöhet jól ez a hozzáállás.

Mindeközben pedig figyelmem legnagyobb részével a jelenre koncentrálok, az őszben élek, a pillanatot élvezem. Igyekszem egészséges egyensúlyt találni: hogy ne is legyen túl hosszú, elnyújtott és előrehozott a karácsonyvárás, de ne is kapkodó stresszes adventünk legyen.

Bennem tényleg görcsöt okozott ez a kettősség, hogy előrekészüljek az ősz rovására, vagy majd később gondoljak a karácsonyra, de akkor meg kapkodós lesz a történet. Remélem sikeres lesz idén ez az egyensúlyra törekvésem.

Nálad milyen hozzáállás vált be, te hogy éled meg ezt az előrehozott őszi karácsonyváró hangulatot?

Nem szeretnél lemaradni semmiről? Iratkozz fel az Anyu tervez blog hírlevelére ITT.

Keresd a blogot a Facebookon és Instagramon is!