Anyaként mindnyájan szembetaláljuk magunkat a hordozás kérdéskörével. Egyszerre furcsa mégis különleges látni, ahogyan édesanyák magukra kötik/csatolják kisbabájukat, hogy vele szinte eggyé váljanak. Van, aki hóbortnak tartja, más pedig el sem tudná képzelni az életét nélküle. Számos előnnyel, áldással rendelkezik a hordozás, melynek áldásait én is megtapasztalhattam a Hurcicucc jóvoltából.
A második gyermek születésekor könnyen háttérbe szorulhatnak a nagyobbik gyermek igényei, hiszen szinte minden időnket a kisbaba tölti ki. Úgy tűnik, mintha álladóan szopizni szeretne, de legalább folyton kézben lenni. A kiságy mintha tüskés lenne, úgy sír benne, bezzeg anya ölében rögtön megnyugszik a kicsi. De akkor hogyan juthatna idő minden másra?
Amikor Júda kicsi volt, szövött kezdővel kezdtem el hordozni, amely egész jól bevált: megnyugtatta, elaltatta őt, nekem pedig két szabad kezet biztosított minden másra. Tudtam így házimunkát végezni (persze csak óvatosan, hiszen a mellkasomon szuszogott egy csöppség), és foglalkozni a nagyobbik gyermekemmel. Együtt mehettünk olyan kisebb boltokba is, ahová a babakocsi nem fért volna be, de egyszerűen csak sétálhattuk is kézen fogva Lénával, mint a „régi szép időkben”. Kicsit visszaadhattam neki abból az időből, amelyet elvesztett azzal, hogy tesója érkezett.
Ám az elől hordozás 7 kilós babánál már kezdett gondot okozni nekem: egyrészt a súly cipelése miatt, másrészt mert elég nagy csomag keletkezett a mellkasomon, amely elvette azt az előnyt, hogy szinte bármit el tudtam végezni a két szabad kezemmel. Hátra nem tudtam kötni, olyan suta volt számomra úgy a dolog, így leálltuk a hordozással egy időre.
Ekkor lettem figyelmes egy másik megoldásra, a karikás kendőre. Ezt sokkal egyszerűbb feltenni a karikák segítségével, nem kell állandóan kötögetni, amely fontos szemponttá vált egy izgő-mozgó gyerkőc esetében. Ez az eszköz féloldalasan terhel, kicsit elől, kicsit csípőn van a gyerkőc, de maga a kendő szépen kifeszíthető úgy, hogy ne jelentsen túl nagy terhet a vállnak.
Számomra a legfőbb szempont a hordozás tekintetében a szabadság jelentette 
A szabadság, amellyel a gyermekemet nem kellett magára hagyni, amikor utánam sírt, csak azért, hogy haladjak a feladataimmal, ellássam másik gyermekemet is. Nem kellett állandó kompromisszumokat kötnöm, hogy melyik gyermekkel foglalkozzak, vagy hogy éjszaka, az értékes alvásidőben oldjam meg a főzést vagy a vasalást. Egyszerűbbé vált a házimunka ellátása, miközben kisfiam is jól érezte magát.
A hordozás ugyanis a praktikus szempontokon túl egy olyan fantasztikus dolog, amellyel még inkább erősíthető a kötődés, megalapozható egy kiegyensúlyozott anya-gyermek kapcsolat. Kevesebb sírás, nyugodtabb baba, és még az alvásidő is megnövekedhet, ha szeret a baba hordozva aludni. De én például többször csináltam azt, hogy kendőben elaltattam, majd letettem őt az ágyra, a kendővel együtt.
Azt tapasztaltam, hogy a hordozás testileg-lelkileg jót tesz a babának és az anyának egyaránt. Egy egészséges, kiegyensúlyozott kapcsolatot segít létrehozni, amelyben mindkét fél sokkal magabiztosabb és boldogabb a kezdeti nehézségek ellenére is. A baba jobban fejlődik anatómiailag a széles csípőterpesz révén, és a mama is könnyebben visszanyeri állóképességét, fittségét a hordozás révén.
Ráadásul a sokféle gyönyörű hordozókendő szinte öltöztet. Sok barátnőm nem is egy, hanem több szép színes kendővel is rendelkezik, amelyeket a hangulatához vagy a ruhájához igazítva tud viselni, mintegy az öltözet megkoronázásaként.
Én jelenleg ezzel a karikással rendelkezem, a Hurcucc jóvoltából, amelyet e helyről is hálásan köszönök!
Te hordozol? Ha igen, mi vált be?
Én nemszerettemhordozni, pedig próbáltam. Nagyon zavart, hogy nyomja a mellkasom, gyomrom, mintha nem kapnék levegőt. De lehet, hogy ha vékony az anyuka, akkor könnyebb.
KedvelésKedvelés
Mivel hordoztál? Lehet, hogy nem volt megfelelő számotokra az eszköz vagy maga a kötés 🙂
KedvelésKedvelés