Az egyre divatosabbá váló „én-idő” olyan időtöltést takar, melyben saját magunk kedvére teszünk: olyan tevékenységeket végezünk, amelyek feltöltenek, kikapcsolnak, szórakoztatnak. Olyat, amely segíti a személyes fejlődésünket, vagy egyszerűen csak segít elvonatkoztatni a hétköznapok problémáitól. Idő, amelyet önmagunkkal töltünk. De mégis mikor és hogyan?

Számomra mindig is fontos volt az én-idő, anélkül, hogy tudtam volna, hogy ezt így nevezik. Szerettem „szüttyögni”: naplót írtam, novellát, verseket, sokat olvastam, vagy korábban sporteredményekről vezettem füzeteket. Mindig megtaláltam ezeket az elfoglaltságokat, ám anyaként kisebb nehézségekbe ütköztem, mikor felmerült az igényem, hogy hasonló dolgokat csináljak: Én? Egy csecsemő mellett? – Persze nem azonnal szülés után, de néhány hónap múlva ismét megtaláltam az én-időmet: délutáni alvások idejében a tervezés-szervezésben és a blogírásban kezdem ismét jól érezni magam.

Ismét előkerültek a könyvek, a mozgás, illetve elkezdtem jobban odafigyelni önmagamra: minden nap megcsinálom a hajam és a sminkem (akkor is, ha nem megyek sehova), ügyelek az öltözködésemre és a körmeimre. Ezekről egyébként ITT írtam.

Ám hogy teljesebb legyen a kép, megkérdeztem más anyákat is, mikor és mennyi idejük marad önmagukra, illetve hogyan töltik ki azt anyaként, kicsi gyermek mellett.

A legtöbb anyukánál azt láttam, hogy igyekszik a gyermek alvásidejét felhasználni: amikor délután alszik a kicsi, ő pihen, TV-t néz, internetezik. Ám ebben az a nehézség, hogy például a 2-2,5 éves gyerekek már nem mindig alszanak délután, illetve ha két kisgyermek van, könnyen elképzelhető, hogy nem egyszerre alszanak.

Sokan tornáznak, sportolnak is, vagy arra használják a rendelkezésre álló időt, hogy egyedül vásároljanak, nézelődjenek, kicsit „kiszellőztessék a fejüket”. Jó alkalom lehet erre egy mozizás vagy egy barátnős délután.

Ez utóbbi esetben azt vettem észre, hogy lehetetlen lenne megoldani külső segítség nélkül: egy támogató apa illetve a nagyszülők segítsége elengedhetetlen ahhoz, hogy egy anya házon kívül is kikapcsolódhasson.

Volt, aki tanulva korábbi hibáiból azt mondta, hogy nem akarja feladni az én-időt, és mindenképpen szeretne önmagára is minőségi időt szánni: hiszen annak hiánya akár depresszióhoz is vezethet.

Én is azt tapasztaltam, hogy azok a nők, anyukák sokkal kiegyensúlyozottabbak, akik képesek a gyermeknevelésen, munkán, háztartáson kívül más tevékenységekre is időt szánni: legyen az egy hobbi, sport, vagy bármilyen kikapcsolódás.

Úgyhogy bátorítok mindenkit, hogy merjen önmagára is időt szánni, anélkül, hogy ezt önzőségnek tekintené: hiszen minden gyermek és férj megérdemel egy boldog, kiegyensúlyozott anyát, aki jól érzi magát a bőrében nőként, anyaként, feleségként.

Ti szoktatok én-idő tartani? Mivel töltitek?

Nem szeretnél lemaradni semmiről? Iratkozz fel az Anyu tervez blog hírlevelére ITT.

Keresd a blogot a Facebookon is!