Magadba szívod az ősz illatát, arcodon érzed a nap lágy érintését. Miközben az úton haladsz, észreveszed, hogy egy levél zörren, egy másik pedig most hull alá. Micsoda színpompás látvány, ahogy a zöldellő fa őszi ruhát ölt, majd gyönyörű leveleivel beborítja a talajt! Elmosolyodsz, amikor meglátod a boldog kisgyermeket az út túloldalán, ahogy édesanyjával sétál. Már alig várod, hogy te is odaérj az ovihoz, hogy elhozd gyermekedet.

Vagy…

Alig volt időd valamire, és ahogy végignézel a lakáson, minden azt ordítja, hogy elpazaroltad az időd. De annyira fáradt voltál, hogy egyszerűen csak kicsúszott a kezeid közül a néhány óra. Igaz, mostál, mosogattál, főztél, kiteregettél, és ahogy számolod, minderre nettó 2,5 órád volt szabad, úgyhogy valahol belül te is tudod, hogy alig fért volna több az idődbe… Mégis, most csak az villog előtted, ami nincs kész, és ügyet sem vetsz arra, amivel végeztél. Bosszankodsz, hogy nem ment, amit elterveztél. Dühít, hogy minimális idő alatt kellene felszámolnod hónapok káoszát. Igazságtalannak érzed, hogy annyi minden szakad rád. Megbénít ez az érzés. Fájdalmas arckifejezéssel hagyod el a házat, hogy rohanj a gyerkőcért az oviba. Csak reménykedni tudsz, hogy minden rendben ment, de reménynél sokkal nagyobb az aggodalom benned. Számításaid szerint úgyis beteg lesz hamarosan, vagy be sem szokik és már zár is az ovi. A lehulló falevelek emlékeztetnek a rossz idő közeledtére, a rövid nappalokra, a taknyos időre, a betegségre, bezártságra. Előre félsz az egésztől. Az ősz színei helyett a szürke elmúlást látod.

Nem könnyű döntést hozni, hogy melyik szemüveget teszed fel lelki szemeidre. A borús hangulat, a fáradtság, kimerültség újabb borúlátó gondolatokat szül. Nehéz a hiány helyett meglévő dolgokra koncentrálni. De mit szólnál ha elkészítenéd az erőforrások szemüvegét, amelyet ha felveszel, tudatosan arra tekintesz, ami megvan, ami kincs, lehetőség, érték, erőforrás, és nem arra, ami nincs, hiányos vagy fájdalmas?!

Képzeld el, hogy van egy lelki szemüveged, amiről te dönthetsz, hogy mikor veszed fel!

(Igen csajok, képzelhetitek rózsaszínnek is 😀 )

• Amikor felveszed, akkor azt látod, ami megvan. A színeket, a finom illatokat, a lágy napsütést.
• Meglátod, hogy fizikailag mivel rendelkezel: talán náthás vagy fáradt vagy, de nem vagy ágyhoz kötve, megvan kezed-lábad, tudsz beszélni, gondolkodni.
• Hálás szívvel tekintesz a téged körülvevő dolgokra: van otthonod, van ételed az asztalon, gyermeked, családod. Észreveszed a téged körülvevő tárgyakat: a kedvenc csészéd, és hogy kávéd is van. A kis noteszed, a laptopod, telefonod. Mindenért hálás lehetsz.
• Észreveszed a lehetőségeid: talán nincs munkád, de van laptopod, amin állásajánlatokat nézhetsz. Tudsz írni-olvasni, hogy jelentkezz. Az elmosásra váró edényekre nézve az elfogyasztott ételt látod és hogy volt, amivel megoszd. Érzed a karodban az erőt, amely elmossa az edényeket. Látva az esős időt a cipődre gondolsz, amely megvédi majd a lábad, vagy a járműre, amely majd elvisz a kívánt helyre.

Magamról tudom, hogy nem egyszerű így szemlélődni. Én is könnyebben veszem észre, ami nincs, amin javítani kellene, mint azt, ami működik, ami megvan. De napról napra dolgozom azon, hogy tudatosan a hálával, az erősségek meglátásával szemlélődjek, és azt vegyem észre, ami van, ahelyett, ami (még) nincs.

Te kipróbálod, hogy felvedd ezt az új szemüveget?

Gyere és próbáljuk fel együtt! Tarts velünk a Rendezett anyukák facebook csoportban, vagy kérj értesítést az Anya rendben van klub nyitásáról!