Készítettem egy lehetséges napirendet az elkövetkező időszakra. Alapfelállás, hogy mindkét szülő otthonról dolgozik és otthon van 1-2 ovis, külső segítség nincs, hiszen mindenkinek érdemes most otthon maradnia! Úgy tekintettem, hogy mindkét szülő tud rugalmasan dolgozni a nap során elosztva és felváltva vigyázni a csemetékre. Szerettem volna, ha minél kevesebb dolog sérül, hogy ne haljon meg egyik szülő sem 1 hét alatt alváshiányban, meg a mesenézés, kütyüzés se legyen jobban csúcsra járatva, mint amennyire szükséges. DE így sem lett tökéletes a beosztás: ilyen ugyanis nem létezik. Személyre, családra kell szabni, illetve elfogadni, hogy ha ennél többet kell/akar valaki bármiből megvalósítani, az valaminek a rovására fog menni. És itt jönnek képbe a prioritások.

A táblázat szerint , amely a hétköznapokat mutatja, egyik szülő 8, a másik 6 órát dolgozik. Ahol ez kevés, 8-8 az elvárás, ott hétvégén az vigyáz a gyerekekre, akinek már megvan a heti 40 óra, a másik fél behozza a maradék 10-et. Dolgozhat mindkét fél is 8-8 órát naponta ovisokkal tarkított home office-ban, csak akkor valami sérül: a gyerekekkel töltött idő, az alvás, szórakozás vagy a háztartás (netán valaki idegrendszere). Ez ügyben döntsön mindenki szíve szerint…

Merthogy tökéletes napirend az nincs.

Legalábbis olyan, ami egységesen mindenkinek jó lenne. Kevés a házimunka, ennyi idő alatt nem lehet megfőzni! Túl sok a házimunka, a home office-tól veszi el az időt. Nem mindkét szülő végez ugyanannyi házimunkát! Kinek van kedve még este 21-22 közt szórakozni?! (Ej, még az is baj, ha ezt is kalkulálja az ember?! Nem kötelező, csak mondjuk a telefonnyomkodást akkor le lehet tudni és napközben meg produktívabbnak lenni). Miért nincs még effektív 4 óra munka beiktatva 22-02 között (éjjel!)? Az én gyerekem meg nem is alszik délután! Mikor tanulok a nagyobbikkal? És hogy lehet, hogy napi 2 órát mesét néznek ebben a kiélezett helyzetben (fúj-fúj)?!

Hát tudjátok ez sehogy sem jó! Én minden problémafelvetés teljesen jogos. Nem is egy szigorú szabályzatot akartam átnyújtani ennek a napirendnek a megírásával, hanem egy kapaszkodót, egy családra szabható formát. Kicsit biztatni is, hogy „nagyjából minden bele fog férni”, ne aggódjatok, ne omoljatok össze, ne féljetek, minden rendben lesz. Miközben a valóság persze közelében sincs ennek az állapotnak. Hogy minden rendben legyen. Mert minden inkább a káosz felé tolódik. Mert nemalszik, nem segít, nincs el magában, nem rugalmas a főnök, nem bírod alvás nélkül, nem bírod főtt kaja nélkül. És akkor hogy lehet megcsinálni tökéletesre?

Valami sérül. Ne áltassuk magunkat. Hogy ha nem engedsz TV-t vagy valami kütyüt a gyereknek, akkor azt a szabadidőt is elveszted a munka, főzés vagy bármi más elől. Oké, sok a házimunka, akkor most azon csökkents, de valamennyit meg úgyis kell, mert tiszta gatyát azért csak kellene szerezni valahonnan. Szórakozás este? Kinek van ahhoz kedve? Nem kötelező, de akkor napközben iktass be egy kis pihenést, énidőt, mert a robot üzemmódban rövid úton ki lehet égni. Jah, az meg a munkától veszi el az időt? Akkor dolgozz éjjel, hajnalban! Jah, hogy aludni is kellene… Tehát nem, ne gondold hogy meg tudja bárki is tökéletesre csinálni, minden igényre megfelelőnek alakítani ezt a napirendet.

Egyéni igények és helyzetek alapján lehet formálni.

A te saját prioritásaid a mérvadóak. Mert valami nem lesz kerek nagy valószínűséggel. Vagy az, hogy nem tud mindkét fél 8-8 órát dolgozni, vagy kaja nem lesz az asztalon (feltételezve, ha a rendelés kizárt lenne és muszáj minimálisan főzni), esetleg a gyerekek kütyühasználata ugrik meg. Vagy lepasszolod őket a nagymamához kicsit. Jah, nem! Akkor lehet, hogy a munka sérül. Persze, az meg pénz, nem kellene elveszíteni az állást. Neked mi a legfontosabb? Inkább engedsz egy plusz óra mesézést, vagy lecsípsz az alvásból, házimunkából (amire egyébként is minimálisat ad ez a táblázat, sokan kevesellték is).

Most látszik igazán, számszerűsítve, hogy mennyire nem lehet ezt tökéletesen csinálni. Hogy mennyire nem lehet mindenre egyszerre odafigyelni és mennyire iszonyú fontos, hogy meglegyen az, hogy NEKED MI A FONTOS. Hogy tök mindegy, hogy a másik helyen nem néz mesét a gyerek, mikor neked dolgoznod kell és így tudod megoldani, vagy mennyire vágod vissza a munkádat (pl. vállalkozóként), amikor a gyerekkel való foglalkozást tekinted elsődlegesnek. Észre kell vennünk, hogy nincs jó meg rossz megoldás (persze törvényes kereteken belül), hanem egyéni helyzetek meg prioritások vannak, amit érdemes szeretettel, megértéssel kezelnünk. És igen, érdemes megtalálni a saját prioritásainkat, és aszerint cselekedni. Akár a mostani, furcsa helyzetben, akár a vészhelyzet mentes időbeosztásunk kapcsán.

Megtalálod a blogot a Facebookon és Instagramon is, zárt facebook csoportunkat pedig Rendezett anyukák – Anyu tervez néven érheted el.