Beosztottam minden házimunkát, de mikor végzem majd el?! Kisgyermek mellett specifikus helyzetben vagyunk, hisz a legtöbb esetben anya tervez, baba végez…

Szerintem mi, anyák, háromféleképp ütemezhetjük a házimunkát kisgyermek mellett, ha megvan a beosztásunk:

1. Alvásidőben
2. Amikor sikerül (amikor a gyermek „hagyja”)
3. Együtt a gyermekünkkel meghatározott időpontban (mondjuk a délelőtt folyamán)

Én ez utóbbit választottam, és úgy vélem mindenki így nyer a legtöbbet: én megkapom a délutáni alvásidőt, hiszen addigra a feladatokkal végzünk, a kislányom pedig megkapja az egész délutánt, amit neki tudok szentelni. Ráadásul a közösen végzett házimunka alatt is együtt vagyunk, zenét hallgatunk, énekelünk, mondókázunk.

Amíg össze-vissza, „amikor sikerül” módon végeztem a házimunkát, ugyanúgy a végére értem, de nagyon elaprózódtam, és gyakorlatilag egész nap foglalkoztam vele valamilyen mértékben. Ráadásul bűntudatom is volt, hogy amíg a lakással foglalkozom, addig nem vagyok a kislányommal. Most viszont mindketten tudjuk: ha elvégeztük délelőtt a házimunkát, az egész délután a miénk.

Én már kezdetektől fogva célul tűztem ki magam elé, hogy a kislányom alvásideje az enyém maradjon. Mivel nincs jelenleg senki, akivel kislányom néhány percnél tovább szívesen maradna nélkülem (értsd: ne ordítsa teli torokból, hogy annnnnyaaaa), így a szabadidőm és férjemre fordítható időm az ő alvásidejére korlátozódik. (És még mindig nem alussza végig az éjszakát… Nagyon nem.) Ez nagyjából délután és este is plusz 2-2 órát jelent magam számára. Ez az én „kimenőm”. Ennek megtartása nagyban motivál abban, hogy a házimunkát a kicsimmel együtt végezzem el.

Házimunka ütemezése:

• 8-fél 9-ig együtt ágyazunk be és pakolunk össze a lakásban (ez jelenleg gyakorlatilag a szabad futkározás ideje számára).
• Fél9-10-ig takarítunk az aznapra kijelölt helységben, illetve mosunk, teregetünk, amikor kell. Ebbe igyekszem minél jobban bevonni: adogatja a vizes ruhát, leveszi a szárazat, törölget, kis seprűvel sepreget. Ha megunja, akkor abban a helységben játszik, amelyben takarítunk.
• 10-kor tízóraizunk, amely után (vagy közben, hiszen már elég önállóan eszik a kis 16 hós lányom) elmosogatom a reggeli után keletkezett edényeket .
• Fél 11-től fél 12-ig önálló játék következik. Ez idő alatt a babakarámba zárom be a kislányom és egy mese DVD-t kapcsolok be neki. Ekkor végzem a közösen nehezen végezhető feladatokat: a főzést és a vasalást.
• Délutánra már nem szoktam beütemezni háztartási teendőt, de ha mégis szükséges (pl. varrás), akkor azt a séta utáni közös játék ideje alatt végezem el. Ilyenkor rossz időben még lomtalanítás, rendrakás is belefér, amit Léna igazán élvez (mert rámolhat).
• Mosogatni a tízórain kívül az uzsonna ideje alatt illetve után szoktam (az ebéd utáni mosatlant), illetve vacsora után (a vacsi maradványait).

Nem mondom, hogy ez az egyetlen járható út, hiszen más-más helyzet alakul ki a baba életkorának változásával, kistesó érkezésével, de még évszakonként is. Például a nyári kánikulában valószínűleg változni fog a tervünk, és inkább kora délelőtt és késő délután megyünk majd sétálni, míg a kinti hőség ideje alatt végezzük el a házimunkát.

Összességében szerintem nagyban megkönnyíti a hétköznapjainkat, ha amit csak lehet közösen végzünk el gyermekünkkel,  a napon belül viszonylag hasonló időben. Ehhez persze nem árt ismernünk a kicsi napirendjét, vagy ha nincs, kialakítani számára. Ha kíváncsiak vagytok rá, ez hogyan épül fel nálunk, tartsatok velem a jövő héten is!