Mindig egy lépéssel tovább kell lépni. Menni kell, akkor is, ha nehéz, ha fáj, ha bátortalan vagy. Egy lépéssel előre. Nem lehet maradni, és bennragadni a múltban, haladni kell. Számomra lezárul egy korszak az életemben: elválasztom a kislányomat az anyatejtől. Nem tudom, hogy ő vagy én szenvedem-e meg ezt jobban. Úgy érzem, valami kicsúszik így a kezemből: az a 1,5 év, mintha tovatűnne, az idő szárnyra kapná és elrabolná tőlem.

De hiába gondolkodom, hogyan kellett volna jobban megélnem ezt a korszakot és benne lennem a pillanatban, nem találom a választ. Mert egyszerűen, ha nincs tovább, akkor nincs és kész. Ha 1000%-osan jól élek meg minden pillanatot, az idő akkor is halad. Ha megfeszítem magam sem tudom ezt meggátolni. Bármennyire is küzdök az idő múlása ellen, ha minden pillanatban odateszem magam testileg-lelkileg, akkor is elszáll. Akkor is korszakok zárulnak le és újak nyílnak. Nem tehetek mást, minthogy egyet lépek előre.

Nincs értelme benne ragadnom a múltban, és visszasírni, esetleg szomorkodni, hogy miért nem éltem át még jobban a tovatűnt percek varázsát. Ettől már nem jön vissza. Lépni kell és haladni.

Haladnom kell előre a vezetésben is. Másnak egy új munkahely, egy új iskola, nekem a vezetés: valami másat, újat kíván tőlem, és egyszerűen haladnom kell, nem lehet máshogy. Be kell nyomni a kuplungot és bizony indulni kell akkor is, ha félek. Nem állhatok egy helyben, mert sosem fogom megtanulni, sosem tudok majd haladni. Egyszerűen fel kell nőni a feladathoz, és lépni kell. Hiába a merengés, félelem, tétovázás. Amikor meg kell tenni az utat, akkor nem érdemes késlekedni, és hátrafelé tekintgetni, esetleg szomorúan leülni az út szélére.

Menni kell, ha beindul a szülés, hiába félsz. Ott kell lenni, és meg kell csinálni. Menni kell az orvoshoz, ha szükség van rá, mert nem megoldás arra várni, hogy már nagyon fájjon. Néha egyszerűen meg kell tenni, amit muszáj, nem lehet várni. Sem másra, sem magunkra. Amikor lépni kell, akkor bizony megyek, menni akarok. Félek és bizonytalan vagyok én is, de ideje bátornak lenni és továbblépni, elengedni, elkezdeni az újat.

Menni fog neked is, csak vágj bele!