Lehet, hogy neked is vannak olyan napok, amikor rossz anyának érzed magad. Talán a mai is ilyen. Mondhatnám, hogy ne aggódj, más is érez olykor így, de talán ez nem vigasztalna. Engem sem szokott. Ilyenkor bárki mondhat bármit: rosszul vagyok és kész. És amúgy is rossz anya vagyok, tehát mindegy is… Az egymást követő negatív gondolatok teljesen megbénítanak ilyenkor és csak sodródok a lejtőn. Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de ha nem vigyázok, a rossz érzés átmenti magát az éjszaka sötétjén keresztül is, és másnap szintén bal lábbal kelek. De ennek nem kell így lennie!

Minden „rossz-anya-nap” más és más, lehet, hogy nektek is megvan (sajnos) a forgatókönyv: azok az események, amelyek a mélybe taszítanak és elhitetik, hogy nem vagyunk jó anyák (vagy azt is, hogy nem vagyunk jók semmire… hisz csak itthon ülünk és mégis miért szalad akkor a lakás?!)

Merre van a kiút?

Én személy szerint nem akarok semmilyen biztatásról, megoldásról hallani, amikor mélyen vagyok. „Hagyjatok itt, annyira rossz vagyok, hogy segítséget sem érdemlek…” – jön elő a műmártír belőlem. Aztán eljön az a pont, amikor azt mondom, most már elég, össze kell szednem magam!

Nem vagyok teljes csődtömeg, de azzá válok, ha csak itt várok és nyalogatom a sebeim. Nem volt teljes kudarc a napom, hetem. Képesek vagyunk a világot, és főleg annak minket érintő részét feketének vagy fehérnek látni. Siker vagy kudarc, jó vagyok vagy rossz. Sokat segít, ha árnyaljuk a képet! Mert igen, elaludtunk, nem lett kész az ebéd, de sikerült rendet rakni. Sikerült kitakarítani, vagy végre együtt játszani a gyermekkel. Végre levegőztünk egy nagyot, vagy ha nem jutottunk előre a házimunkában sem, akkor gondoljunk arra, hogy kellenek laza napok, kicsit pihentünk, vagy végre befejeztük a hónapok óta elkezdett kötött sapkát. Mindegy mennyi minden nem sikerült, biztosan akad valami, ami igen.

Ne jó vagy rossz pontozást kapjon a nap vagy a hét, hanem értékeljünk 1-10-es skálán vagy még jobb, ha 1-100-as skálán. Ugye, hogy nem 1-est kap a nap? Azért adunk neki 20-at a 100-ból? Ohh, 30-at is? Szuper! A holnapi biztos lesz 80, csak figyelj a sikerekre és igyekezz, hogy ne ragadj a kudarc gondolatkörében. Nem feltétlen tárgyi szinten (áhh, már nem mosok fel, úgyis minden mindegy…), hanem gondolatilag. Kapd össze magad, és ne add fel. Nem baj, ha nem mosogatsz el egy rossz nap végén, de kapd össze magad és tervezd meg a holnapi napot, vagy vegyél elő egy jó könyvet, beszélgess egy barátnőddel. Csak ne feküdj le rossz szájízzel, ne merülj el az önsajnálatban, hanem légy bizakodó!

Rossz anya?! Inkább csak tökéletlen. De minden nappal egyre jobb!