Mivel nincs ideális korkülönbség a gyermekvállalás tekintetében, nem könnyű a döntés, hogy mikor is jöjjön egy újabb gyermek a családba. Most összegyűjtöttem néhány szempontot továbbgondolásra, az újabb gyermekvállalást fontolgatóknak.

1. Fizikai állapot

Ide tartozik az életkor, az egészség. Fiatalon könnyebb és kockázatmentesebb lehet kihordani egy terhességet, ugyanakkor könnyebben is halaszt még a nő, hiszen van ideje. Aki pedig ketyeg a biológiai óra, az vagy gyorsabban vág bele a kistesó ügybe, vagy teljesen elveti az ötletet a fizikai megpróbáltatások miatt.

Én azt javasolnám, hogy ha kis tesón gondolkodsz, akkor érdemes egy beutalót kérni a háziorvostól egy általános vérvételre. Vannak olyan problémák, amelyeket könnyű kezelni alapjáraton, ám várandósan problémát okozhat. A fogászatra is érdemes elmenni, és ha valamilyen más probléma (pl. ízületi) kezd jelentkezni, előbb azt is jobb kezeltetni, mint kitenni az amúgy is sajgó testrészeket 10-20 kiló többletnek. Véleményem szerint az is megfontolandó, hogy előbb elválaszd a nagyobb gyermeket, ha szoptatod, mire a második megfogan. Tudom, hogy lehet terhesen is szoptatni (bár ez méhösszehúzódásokat is előidézhet…), de a szervezetnek meg jól jön egy kis szünet, felkészülési idő, amíg ismét feltöltődik.

2. Érzelmi állapot

Kialvatlanság, türelmetlenség, őrlődés a hétköznapok malmában? Vagy épp jó kedv és öröm, ha csak felvillan a várandóság és a csecsemő gondozásának képe? De vajon el lehet fogadni, hogy ha kicsi az első gyermek, épp akkor kapna kevesebbet az anyjából, amikor még nagy szüksége lenne rá? Valamint azt is jó figyelembe venni, hogy hogyan viseljük a káoszt és a felfordulást. Mert két kisgyerekkel már nehezebb lehet kézben tartani a helyzetet. Vagy mégis lehetséges?!

3. Az elsőszülött

Sokat számít az elsőszülött vérmérséklete. Vajon mennyire tud alkalmazkodni a változásokhoz? Mennyire önálló? Praktikusnak tűnik, ha a nagyobb gyermek már nem hord pelenkát, így nem két kicsi gyermeket kell pelenkázni, hanem esetleg a nagyobb segít hozni a pelust a picurnak. Érdemes megfontolni azt is, hogy mi lesz majd a nagyobbikkal ovi-ügyben: épp akkor kezdi, amikor a kicsi születik? Az nem túl sok változás neki? Vagy pont még nem lesz ovis, amikor a legtöbb időt kell még a kicsivel tölteni.

4. Pénz

Nem utolsó szempont, hogy anyagilag megfelelő-e a helyzet. Igaz, hogy sok dolgot már nem kell újravásárolni, hiszen a kiságy, babakocsi és az egyéb babás dolgok rendelkezésre állnak, de azért így is lesz plusz költség biztosan. Ha pedig túl kicsi a korkülönbség, akkor mindenből kettő kell: két kiságy, két hordozó stb. Könnyebbség, ha már az elsőszülött olyan idős, hogy a csecsemő számára is szükséges dolgokat már kinőtte.

5. Karrier

Ismét kiesni a munkából, vagy akár vissza se térni. Ez komoly döntés és lemondás egy anya részéről. Ugyanakkor, ha a gyermekvállalás miatt egyébként is kiesik az anya a munkaerőpiacról, akkor a visszatérés előtt gyermeket vállalva nem kell rögtön egy újabb kieséssel számolni.

6. Szervezés

Van elég hely a következő gyermek számára? Hogy lehet majd megoldani az utazást, altatást? Milyen lesz a terhesség időszaka? Érdemes a technikai részleteken is elgondolkozni. Nem azért, hogy egy-két apróság visszatartó erő legyen, hanem azért, hogy esetleg előre meg lehessen tenni a szükséges lépéseket.

7. Motiváció

Ki szeretné igazán a gyermeket? Az apa, a nagyszülők, a külső környezet? Szerintem fontos, hogy az anya is 100%-osan érezze, hogy nemcsak a pocakjában, de a szívében is elég hely van egy új jövevény számára.

8. Segítő kezek

Ha kicsi a korkülönbség, nem könnyű egy csecsemővel, és egy dackorszakban lévő kisgyermekkel. De ami szintén nehéz lehet, az a várandóság időszaka. Én veszélyeztetett terhes voltam a harmadik trimeszterben, ami annyit jelent, hogy szigorú fekvésre voltam ítélve. Emlékszem, hogy sem guggolnom, sem hajolnom nem volt szabad. Most ha ezt elképzelem egy kisgyermek mellett… Szóval jó, ha van segítség.

+1. Éjszakázás

Nem épp tankönyvi szempont, de szerintem fontos. Jól alszik a nagy gyerek, vagy még hozzá is fel kell kelni éjszakánként? Fel tudsz majd kelni két gyermekhez is éjszaka, vagy be tud segíteni az édesapa? A hosszú távú kialvatlanság esetén azzal is számolni kell, hogy romolhat az anya tűrőképessége, könnyen elfogyhat türelme.

És lesz-e időd önmagadra, vagy még egy egyszerű hajmosás is külön menedzselést igényel majd? Vagy ez rövidtávon nem is számít? Az örömök kárpótolnak majd a nehézségekért?

Én nem tudok semmi biztosat, de azt tudom, hogy végül is minden kérdésre Istennél van a válasz.