Egy rendszer kialakítása hasonló a házépítéshez. Alapot keresünk, amelyre építkezni lehet, tartópilléreket választunk, aztán jön a fal. Ezek a nagyobb körvonalak, melyeket a kisebbek követnek: belső falak, szobák. Legutoljára kerül be a berendezés, ami maga a tartalom, a konkrétum. A napirendünk megalkotásakor is ezt az analógiát követtem.

ALAPOZNI úgy vélem a megfelelő információk ismeretében lehet. Tehát először érdemes tájékozódni: megismerni a gyermekünk életkori sajátosságait, az alvás- és táplálékigényét, képességeit. Csecsemőgondozással, gyermekneveléssel kapcsolatos könyvek, ezzel foglalkozó honlapok mind-mind segítségünkre lehetnek gyermekünk jobb megismerésében.

A legfontosabb mégis az, hogy figyelj. Áll meg, figyeld meg gyermekedet, és értékeld ki a tapasztalatokat. Minden gyermek egyedi, és bár a könyvek nagyszerű iránymutatást adnak, a te kisbabád egy külön személyiség, akire rá kell hangolódni, hogy igazán megismerd őt és az igényeit.

A TARTÓPILLÉREK a napirend kialakításában az alvási és ébrenléti szakaszok elkülönítése. Éjjel az alvás ideje van, nappal pedig az ébrenlété, illetve a rövidebb alvásoké. Ha meghatározzuk az esti készülődésünk hozzávetőleges időpontját, akkor jó eséllyel segíteni tudunk a kicsinek időben lefeküdni és másnap felkelni. Hogy kinek mit jelent az „időben”, azt döntse el maga.

A legtöbb házaspárnak igénye van (vagy lenne) este még gyermek-mentes időt tölteni egymással. Ha 8 körül lefekszik a kicsi, erre lehetőség adódik. De ha megfelel a korábbi vagy későbbi fektetés, és az ezzel járó korán illetve későn kelés, az is működhet. Ha az apa későn ér haza, érhető, hogy még fenn szeretnék tartani a gyermeket egy kicsit tovább, hogy több időt töltsön együtt a család.

Azt azonban fontosnak tartom, hogy magunk és párunk, családunk számára tisztázzuk mik az igényeink ez ügyben, és így a babát is ilyen irányelvek mentén tudjuk nevelni.

A FALat szerintem a rutinok, rituálék adják. Ide azok a rendszeresen ismétlődő cselekvéssorozatok tartoznak, melyek előkészítenek illetve segítenek véghezvinni egy-egy szokásos tevékenységet. Ilyen az ébredés utáni rituálé, az esti illetve a nappali lefekvés előtti rituálé, az étkezéshez készülődés. Ezeket a rutin tevékenységeket ugyanolyan sorrendben és módon elvégezve, a baba összekapcsolja, és tudni fogja mi fog következni. Ez állandóságot, kiszámíthatóságot ezáltal biztonságot nyújt számára.

A hétköznapi kapaszkodók a szülőket is segítik, hiszen az „olajozott gépezet” segítségével egy nehezen induló napon is tudjuk mi a teendő. Segít következetesnek maradni különösebb gondolkodás nélkül. A rutinok ráadásul együttműködővé teszik a gyermeket is, aki annyira hozzászokik, hogy már eszébe sem jut tiltakozni az evés előtti kézmosás, vagy a mese utáni fürdés miatt. Sőt, egy idő után ő maga kéri ezeket a cselekvéseket, mellyel önmagát is rá tudja hangolni a következő eseményre.

A BELSŐ FALAK által kialakított szobák a napon belüli nagyobb tevékenységek. Ide tartozik az étkezés, játék, alvás, séta, vagy akár közös házimunka, apa-baba játék stb. Nem könnyű beütemezni az alvásidőket, vagy az étkezéseket, de úgy vélem, nem lehetetlen. Ha megvannak a megközelítőleges etetési időpontok, akkor valószínűleg nem lesz állandó harc az étkezések körül, mert a baba már tudni fogja mi következik. Az alvás már kényesebb ügy, és magam sem bizonyulok „szakértőnek”, hiszen még mai napig többször felkel kislányom éjjel. De este nagyjából 8-kor alszik el, és reggel 7-kor kel. Nappal pedig ebéd után altatom, és jó esetben 2 órát pihen. Életkornak megfelelő alvásigénnyel számolva ebben is meg lehet találni a közös nevezőt a babával. Altatási módszerekről pedig rengetegen írtak már, érdemes utánaolvasni.

Jó ötletnek tartom a séta idejét is beütemezni. Van, aki délelőtt és délután is kiviszi a babát, van, aki inkább estére, hogy jobban aludjon éjjel a kicsi. Bárhogyan döntesz, érdemes nagyjából állandó ritmusban csinálni, hiszen a kicsik könnyen hozzászoknak a rendszerhez, és ha kétszer vitted ki egy nap, aztán meg csak egyszer szeretnéd, hogy a benti dolgokkal is haladj, akkor (egy kis) ellenállásra számíthatsz. Nálunk jelenleg ez rugalmas rendszerben működik: mindig a nappali alvás után megyünk ki, de időjárástól illetve programtól függően maradunk, akár vacsoráig is.

Az utolsó lépés a napirend megalkotásában a BERENDEZÉS, a tartalom. Mikor milyen ételt adsz (folyékony-szilárd), mikor van közös játék és mikor önálló, mit tartalmaz a közös játékotok (akár napról napra milyen újdonsággal rukkolsz elő), mikor végzed a házimunkát (és pontosan mit), mikor tudsz időt szánni magadra és férjedre. Számomra ezek a konkrétumok okozzák most a legnagyobb kihívást: hogyan főzzek, hogy az változatos legyen és a gyermekem is kaphasson belőle. Milyen új közös játékokat tudok bevezetni, hogyan tudok a házasságomra és önmagamra is megfelelőképpen figyelni. És ami a legfontosabb: hogyan tudom még inkább Isten helyezni életem középpontjába.

És mi a TETŐ? A szeretet. A szülői szeretet, mely odafigyelésben, gondviselésben, gyengédségben nyilvánul meg. És az a szeret, melyet csak Isten adhat. Imádkozz bátran gyermekedért, mert akkor a tető, amely megvédi gyermeked, nemcsak a te önerőből, emberi erőfeszítéssel nyújtott szereted lesz, hanem valami több: Isten szeretete fedezi be a gyermek életét, miközben téged bölcsességre vezet a neveléssel kapcsolatban. Sőt, ilyen szempontból legyen Isten az alap, amelyre gyermekünk és saját életünket is felépíthetjük. Akkor biztosan nem fog összedőlni a ház!

Napirend házunk felépítése:

1. Alapozás: életkori sajátosságok megismerése
2. Tartópillérek: alvás és ébrenlét
3. Fal: rutinok, rituálék
4. Szobák: napon belüli tevékenységek
5. Berendezés: konkrét tartalom a tevékenységeknek
6. Tető: szeretet, ima
   

   ---

Egy általános napirend:

1. Ébredés reggel. Én a 6 és 8 közötti ébredést tartom egészségesnek, naponta körülbelül ugyanabban az időpontban.
2. Reggeli előkészület: egy kis reggeli szeretgetés, felöltözés, anya elkészül (ha együtt kelt a kicsivel)
3. Reggeli (ha lehet, közösen)
4. Közös program: háztartás, esetleg séta
5. Tízórai
6. Pihenőidő: kisebb gyerekeknél alvás, nagyobbaknál önálló elfoglaltság: játékok, könyvek, zenehallgatás, esetleg mesenézés
7. Ebéd (ha lehet, közösen)
8. Ebéd után alvás
9. Ébredés után uzsonna
10. Közös program: séta, játék
11. Önálló elfoglaltság: könyvek, játékok, zenehallgatás, esetleg mesenézés. Kisebb babáknál még egy alvás.
12. Vacsora (közösen)
13. Lefekvés előtti rituálé: elemei lehetnek: rendrakás, meseolvasás, másnapi ruha kikészítése, babamasszázs, vitaminok beadása, fürdés, pizsamába öltözés, villany lekapcsolása, plüssállatok lefektetése aludni, szoptatás/tápszer/tej.
14. Elalvás este (Ha lehet nem túl korán, mert ha 6-kor már a hosszú éjszakai alvás jön, könnyen lehet, hogy hajnal 4 órakor már úgy érzi a kicsi, hogy eljött a reggel. Az este 10-11 órai elalvás pedig ahhoz vezethet, hogy végigalussza a délelőttöt. Ezek a csúszások szerintem enyhe esetei annak, hogy a baba felcseréli a nappalt és az éjszakát)

Én így építettem fel a napirendünket, és életkornak megfelelően alakítgattam.

ITT írtam már erről.